Kezeld a stresszt,

mielőtt átvenné

az irányítást

az életed felett,

és ő kezelne téged !

Kezeld a stresszt, mielőtt átvenné az irányítást az életed felett, és ő kezelne téged !

 

A stressz az élet sava-borsa, nélküle nem
élnénk, csak vegetálnánk.

“Mindenkinek van, mindenki beszél róla, mégis csak kevesen vették a fáradságot, hogy utána nézzenek, valójában mi a stressz..”

A stressz kezélése nelkűl nem mehet végbe a gyógyulás a megújjulás sem. A stressztűrő képességünk növelése, a stressz felhasználása az egészséget támogató reakciók érdekében, legalább annyira fontos, mint a jó táplálék, vagy a testmozgás.

A mindennapokban elkerülhetetlen a stressz. Az öröm, a bánat, az ijedtség, a félelem, a fájdalom mind olyan hatások, amelyek stresszt váltanak ki belőlünk. A stressz nem új keletű jelenség, egyidős az emberiséggel, ám a mai rohanó világban sokszor állandósul, s ezért a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora.

Lazarus és Folkman (1984) megfogalmazása szerint : „ A stressz az, amikor egy személy a környezetből érkező megterhelést, kényszert vagy lehetőséget úgy ítéli meg, mint olyat, ami meghaladja erőforrásait”. Legfontosabb közös jellemzőjük, hogy befolyásolhatatlannak tűnnek, úgy érezzük, hogy meghaladják képességeinket és negatívan befolyásolják az énképünket.

A stressz nem más, mit a szervezet reakciója bármifajta változásra, célja pedig, hogy alkalmazkodni tudjunk ehhez a változáshoz. Ha kiiktatnánk az életünkből, az egyet jelentene az öngyilkossággal.

“A stressz az élő szervezet válasza bármilyen természetű megterhelésre. Mind össze két reakció létezik : az aktív vagy pedig a passzív válasz, azaz menekülés vagy eltűrés. Bár a szervezetbe kerűlt méregtől nem lehet elmenekűlni, sejtjeink mégis kétféle, lényegében hasonló választ adhatnak : kémiai úton megsemmisítik a mérgező vegyületet, vagy megternómelik a ” bkés együttélés állapotát”. Ilyen egyensúly úgy érhető el, hogy vagy kiüríti magából a mérgező anyagot, vagy nem vesz róla tudomást.
Mindenkinek van, mindenki beszél róla, mégis csak kevesen vették a fáradságot, hogy utána nézzenek, valójában mi a stressz..( részlet Selye János Distressz nélkűl c. művéből)

Megértés

Ha megértjük a stresz ránk gyakorolt hatását, tudjuk majd kezelni és megfelelő időben megtudjuk állítani a romboló folyamatokat.

1. Hatások a szervezetre

A stresszreakciót a testben az idegrendszer egy része koordinálja, amelyet autonóm (vagy automatikus) idegrendszernek neveznek.

Ennek a rendszernek két felosztása van, a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer.

A szimpatikus idegrendszer ellenőrzi a stresszválaszt, a paraszimpatikus idegrendszer pedig az ellenkező vagy a relaxációs reakciót.

Amikor életmódot váltunk például, a szimpatikus idegrendszer üzeneteket küld az izmoknak, szerveknek és mirigyeknek, amelyek segítenek a test reakciójában.

Az olyan hatékony vegyi anyagok, mint az adrenalin, a kortizol és az aldoszteron, valamint a mellékvesék és más szervek által felszabadított egyéb neurotranszmitterek, sokféle hatást gyakorolnak a szervezetre:

  •  megnövekedett pulzusszám (fokozott szívritmus zavart okoz)
  • megnövekedett vérnyomás (fokozott feszültséget okoz az érfalakban)
  • erek begörcsölhetnek
  • állandó szívritmuszavarok alakulhatnak ki
  • megnövekedhet a gyomorsav, ami gyomorfájdalomhoz, emésztési zavarhoz és gyomorégéshez vezethet
  • a gyomor és a belek véráramlásának csökkenése, az élelmiszerek emésztésének csökkent képességét is jelenti
  • fokozott izomfeszültség, amely fej-, nyak- és hátfájáshoz vezethet
  • fokozott véralvadás és sűrűség
  • megnövekedett koleszterinszint
  • megnövekedett vércukorszint
  • rövid, sekélyes légzés
  • rendellenességek az immunműködésben
  • folyadékretenció (vízvisszatartás)
  • Elhízás, túlsúly

Ezek a hatások rövid távon adaptívok és segítenek az embernek felkészülni a stressz kezelésére.

Ha a stressz krónikus, ezek a fizikai reakciók betegséghez vezethetnek.

A szívkoszorúér-betegségben szenvedő személyeknél például ezek a hatások mellkasi fájdalomhoz, légszomjhoz, erős szívdobogáshoz és szívkoszorúér-görcshöz, valamint a szívkoszorúerek hirtelen elzáródásához vezethetnek (azaz angina, szabálytalan szívverés vagy szívroham).

A stresszel kapcsolatos egyéb betegségek lehetnek álmatlanság, szexuális diszfunkció, hiperaktivitás, fekélyek, krónikus fejfájások, hátfájások és magas vérnyomás.

2. Pszichés és mentális reakciók a stresszre:
  • szorongás, akut vagy krónikus
  • depresszió (különösen, ha a stressz krónikus)
  • harag, ellenségesség és düh
  • ingerlékenység
  • csökkent koncentráció és memória

Amikor az emberek stresszt éreznek, általában félelmet vagy szorongást tapasztalnak. Mások azzal válaszolnak, hogy mérgesek a stresszforrás okára vagy vélt okára. Ezenkívül számos tanulmány kimutatta, hogy ezek az érzelmek növelik a szívproblémák kockázatát.

Végül, a stressz, különösen a krónikus feszültség és a vele járó tünetek és reakciók, a stressz kezeléséhez szükséges viselkedéshez vezet, és ezek a megküzdési módok, gyakran még növelik is a stresszt. Végül egy ördögi körbe kerülünk.

Íme néhány tünet, amelyek fennállása esetén, érdemes kezelni a stresszt:

Ha valaki:

  • túlhajszolt
  • túlevésen kapja magát, szinte minden étkezésnél
  • elkülönítés (kivonja magát a közösségekből, kerüli az emberek társaságát)
  • tétlenség (hosszú időn át, nem szól, nem beszél és nem csinál semmi hasznosat, sokat mereng)
  • alváshiány (nehezen alszik el, vagy zaklatottan forgolódik, vagy 2-4 óra alvás után nem tud visszaaludni)
  • kimerültség (állandó fáradság, fásultság, közöny)
  • drogok, alkohol, cigaretta és koffein függősége

A paraszimpatikus idegrendszer kiküszöböli a stressz emberre gyakorolt ​​hatásait, és relaxációs lazítást és helyreállítást vált ki a szervezetben.

3. A stressz kezelés hatásai
  • csökken, normalizálódik a  vérnyomás
  • csökken a magas pulzusszám és a szívizom összehúzódásának ereje
  • kevesebb oxigénigény, csökken a szív terhelése
  • csökken a  légzési sebesség
  • megnövekszik a tüdő kapacitása
  • jobb lesz az  emésztés
  • megnövekedik a hemoglobin (a vér oxigénhordozó képessége)
  • nyugalom és elégedettség érzése
  • boldogság érzés
  • egészséges immunrendszer

A stressz kezelésének két alapvető módja van. Az egyik módja, annak elkerülése. Csökkentsük a külső stresszfaktorokat, amikor csak tehetjük, tudom, ez nem mindig lehetséges, sőt nem is kívánatos.

A másik módszer a stressz kezelése a helyzetre való reagálás megváltoztatása.

A körülmények nem változnak, de Te igen.

A stresszkezelési technikák segíthetnek a potenciálisan stresszes helyzetekre való egészségesebb és produktívabb reakcióban.

Növeli a stressz kezelésének képességét. Más szavakkal, a rövid biztosítékod hosszabb lesz.

4. Mentális és Kémiai hatások

Stressz hatására testünk egyensúlya teljesen felborul. A stressznek három fajtája ismert: a fizikai stressz (trauma), a kémiai stressz (méreganyagok), és az érzelmi stressz (félelem, aggodalom, stb.). Mindegyik stressz típus több mint 1400 kémiai reakciót indít be, és több mint 30 hormont és neurotranszmittert termel. Amikor a stresszhormonok termelődése elindul a szervezetben, az elme a vegetatív idegrendszeren keresztül kezdi el irányítani a testet.

A hosszú távú stressz összekapcsolható az olyan tünetekkel, mint a szorongás, depresszió, emésztési zavarok, emlékezet vesztés, álmatlanság, magas vérnyomás, szívbetegségek, stroke, rák, fekélyek, reuma, ízületi gyulladások, megfázás, influenza, felgyorsult öregedési folyamatok, allergia, különböző testi fájdalmak, krónikus fáradtság, terméketlenség, impotencia, asztma, hormonális problémák, bőrkiütések, hajhullás, izomgörcsök, cukorbetegség, stb. A természetben nem létezik olyan élőlény, amelyik arra teremtetett volna, hogy képes legyen elviselni a hosszú távú stressz hatásait.

Több kutatás is bizonyította, hogy a vészhelyzetekben csökken vagy teljesen megszűnik a test gyógyulási és regenerálódási képessége. Megállapították például, hogy a stresszes páciensek sebei 40 százalékkal lassabban gyógyulnak, és az immunrendszerük sokkal gyengébb.

Ráadásul, miközben stressz hormonokat termelünk, egy sereg olyan függőséget okozó negatív érzelmet hozunk létre, mint a düh, ellenségeskedés, agresszió, versengés, gyűlölet, frusztráció, félelem, szorongás, féltékenység, bizonytalanság, bűntudat, szégyen, szomorúság, depresszió, reménytelenség vagy tehetetlenség. Amikor kizárólag keserű múltbeli emlékeket idézünk fel magunkban, vagy rettegett jövőképet képzelünk el, megakadályozzuk, hogy a test homeosztázisa fennmaradjon.

Valójában a puszta gondolattal is ki tudunk váltani stresszreakciót. Ha aztán nem tudjuk leállítani, biztosan valamilyen betegség felé haladunk, legyen az egy egyszerű megfázás, vagy akár valamilyen daganatos megbetegedés.

Ha hiszünk benne, hogy az életünkben tapasztalt stressz igazolt és jogos, ennek az állapotnak a testünkre gyakorolt hatása sohasem lesz kedvező, vagy egészséget fokozó.

 Amikor túlélési üzemmódban, azaz folyamatos stresszben élünk, valójában csak három dologra vagyunk képesek fókuszálni: a fizikai testünkre („Jól vagyok?”), a környezetünkre („Hol vagyok biztonságban?”), és az időre („Mennyi ideig tart még ez a veszély vagy fenyegetettség?”). Ha szünet nélkül erre a három dologra összpontosítunk, egyre kevésbé tudatossá válunk, egyre kevésbé figyelünk, mert helyette egyre inkább önmagunkkal leszünk elfoglalva, és a külvilágban tapasztalt problémáinkon felül egyre nagyobb mértékben a testünkre, és a bennünket körülvevő anyagi dolgokra fókuszálunk. Egyben az idő megszállottjaivá is válunk – folyamatosan a traumatikus múltbeli tapasztalatainkon alapuló lehető legrosszabb jövőbeli forgatókönyvekre készülünk fel – és azt érezzük, hogy soha nincs elég időnk, illetve, hogy minden túl sok időbe telik.

 Tehát azt mondhatnánk, hogy úgy, ahogy a stressz hormonok a test sejtjeit önzővé teszik a túlélés biztosítása érdekében, hatásukra az egónk is önzőbbé válik, materialistákká válunk, akik a valóságot az érzékszervi tapasztalataik alapján határozzák meg. Ennek az lesz a vége, hogy teljesen elzárkózunk az új lehetőségektől, hiszen ha sohasem hagyjuk el ezt a krónikus vészhelyzet állapotot, ez a gondolkodásunkat átható én-vagyok-a-legfontosabb mentalitás még tovább erősödik és állandósul, ami önteltté, önzővé és csak a saját vágyaink kielégítését szem előtt tartó emberekké tesz bennünket.

Ennek eredményeképpen az emberi kapcsolataink sérülnek, kommunikációs és kompromisszum készségünk gyengül, a logikus gondolkodásunk és a hatékony döntéshozatalra irányuló képességünk csorbát szenved, és hosszú távon erre a lecsökkent túlélési üzemmódban történő létre rendezkedünk be ahelyett, hogy életünket optimális szinten, kiegyensúlyozott, önmegvalósító, felelősségteljes, folyamatosan fejlődő személyiségű emberként, testi-lelki egészségben, békében, és boldog társkapcsolatokban élnénk.

Még több stressz hatás

A stressz, a nyomás, a fáradtság, a rossz étkezés, az  alkohol, és drog, mind károsítja az idegi összeköttetéseket a homloklebeny és az agy többi része között. Amikor az ember fáradt,
vagy hosszan mentális és fizikai stressznek van kitéve, az agy figyelmen kívűl hagyja a “magasabb”, fejlettebb idegpályákat, helyettük egyszerűbb inger-válasz utakat használ. Ebből
adódóan az ember gondolkodás nélkül reagál a környezeti behatásokra, lobbanékony, meggondolatlan döntéseket hoz.
Amikor a homloklebeny nincs online, nem kapcsolódik, akkor az erős érzelmek, mint a félelem és harag eluralkodnak, hátrányosan befolyásolják az ember világról alkotott képét.

Stresszkezelési technikák

A stresszkezelési technikák segíthetnek a potenciálisan stresszes helyzetekre való egészségesebb és produktívabb reakcióban.

Növeli a stressz kezelésének képességét. Más szavakkal, a rövid biztosítékod hosszabb lesz.

A 4 Lépés Életerő program egyik fontos eleme az, hogy megnyissa az ember szívét az érzései és a belső béke előtt a különféle stresszkezelési és relaxációs technikák gyakorlása révén:

Nyújtás, meditáció, mély légzés, progresszív relaxáció és vizualizáció

Számos a programban leírt gyakorlat a jóga ősi rendszeréből származik.

Az elmúlt évtizedekben orvostudományi kutatók, pszichológusok és mások népszerűsítették őket, akik újra felfedezték előnyeiket. A jóga nem vallás és nem testmozgás. A Jóga egy filozófia. Hatalmas eszközök rendszere az egyesülés és a gyógyulás megvalósításához bennünk, másokkal és magasabb erővel.

Ebben az értelemben a jógatechnikák nemcsak megnyugtatják a testet, hanem az elszigeteltség, magányosság érzetének gyógyítására is alkalmasak, ami stresszhez és betegséghez vezethet.

1. Mentális hozzáállás

Használhatjuk a meditációt, mint relaxációs technikát.

A pihenéshez és a meditációhoz szükséges mentális hozzáállás különbözik a legtöbb feladatorientált tevékenységhez szükséges gondolkodásmódtól. Néha eltart egy ideig, amíg kényelmessé válik a „passzív figyelem” hozzáállása.

2. A Meditáció hatása az agyra

1972 óta közel 40 ország több mint 200 egyetemén és kutatóintézetében végzett, 600-nál is több tudományos kutatással igazolták a Meditáció jótékony hatásait az élet minden területén megmutatkozik mint a : szellemi képességek, fizikai egészség, az emberek közötti kapcsolatok és a társadalom életminőségének javulása.

Egy nyolchetes “tudatosságfejlesztő” meditáció mérhető változásokat eredményezhet az agy emlékekkel, önképpel, empátiával és stresszel kapcsolatos agyterületein – derült ki a meditáció agyi hatásait vizsgáló első átfogó vizsgálatból.

Bár a legtöbb ember a meditáció szó hallatán elcsendesedésre, fizikai relaxációra asszociál, a rendszeresen meditálók régóta beszámolnak a befelé fordulás kognitív és pszichés előnyeiről. Ráadásul egy reggeli meditáció pozitív hatása rendszerint egész nap kitart” – áll az amerikai Massachusettsi Általános Kórház pszichiátereinek a kutatásról kiadott sajtóközleményében.

A vizsgálat különlegessége, hogy elsőként igazolta: a meditáció hatására az agy szürkeállományában mérhető változások mehetnek végbe, azaz a kutatás résztvevői nem csak a relaxálás miatt érezhették kellemesen magukat a nyolchetes kísérlet során.

A tanulmány a Psychiatry Research: Neuroimaging című pszichiátriai szaklap legközelebbi számában jelent meg.

Több agyterületet is megváltoztatott a meditáció

A Massachusettsi Általános Kórház pszichiátereinek vizsgálatában 16 önkéntes vett részt meditációs tréningen. Agyi struktúráikról két héttel a meditáció kezdete előtt, valamint a nyolchetes, stresszoldó és tudatosságot erősítő meditációs tréninget követően is MRI-felvételeket készítettek.

A résztvevők hetente közösen is meditáltak, az önálló otthoni meditációhoz pedig különféle hanganyagokat kaptak. Kontrollként a kutatók ugyanabban az időszakban MRI-felvételeket készítettek 17 nem meditáló emberről.

A meditáló csoport, amely nyolc hét után markáns változásokról számolt be életében, naponta átlagosan 27 percet gyakorolt. A változásokat alátámasztották az MRI-felvételek is: a tanulás, emlékezés, részvét és önészlelés szempontjából kulcsfontosságú hippocampus területén például a szürkeállomány sűrűségének növekedését mutatták ki.

A résztvevők egybehangzóan a stressz csökkenéséről számoltak be életükben. Ez együtt járt a stresszel, dühvel kapcsolatba hozható agyi terület, az amygdala szürkeállomány-sűrűségének csökkenésével.

A kontrollcsoport tagjaiban a kutatás ideje alatt semmilyen hasonló változást nem figyeltek meg.

A tanulmány kiemeli az agy rendkívüli plaszticitását, és hangsúlyozza, hogy meditációval nemcsak közérzetünket, életminőségünket, hanem agyi struktúráinkat is befolyásolhatjuk.

3.A meditáció hatása az immunrendszerre

Bizonyíték a meditáció immunerősítő hatására

Kiderült, hogy a gyakorlatokat végző emberek immunrendszerének sejtjei lassabban öregednek. Az eredmény úttörő lépés a pszichoszomatikus jelenségek, a lelki és a testi folyamatok összekapcsolódásának megértése felé.

Az amerikai Colorado államban, a Sziklás-hegységben alapították 1970-ben a Shambhala Mountain Centert, amely a tibeti buddhzimus meditációs és jógagyakorlatainak egyik legnagyobb oktatási központja a világon. 2007-ben itt indult el a Shamatha program, amelynek keretében tudományos módszerekkel vizsgálják, hogy a meditációnak milyen hatásai vannak a szervezetre. Az első, most közölt eredmények szerint az ősi módszer még a sejtek, kromoszómák és gének működését is befolyásolja.

A programot Clifford Saron idegtudós (University of California, Davis) vezeti. A vizsgálatokba 60 gyakorlott, 21-70 év közötti meditátort vontak be, három hónapra. Harminc személy intenzív meditációs gyakorlatokon vett részt (körülbelül napi hat órában), a gyakorlatokra váró másik harminc fő kontrollként szolgált. Mind a hatvan főnél pszichológiai vizsgálatokat végeztek a vizsgálat elején, közepén és végén, és vért vettek tőlük.

A Psychological Science című szaklapban most megjelent eredmények szerint az intenzív meditációt végzőknél javult a vizuális észlelőképesség, egy-egy feladat megoldása közben éberebbek voltak, jobban tudtak összpontosítani, így jobb eredményeket is értek el (a kontroll csoporthoz képest). Ez a felfokozott éberség a meditációs tréning után még öt hónapig megmaradt.

Ennél sokkal izgalmasabb, hogy kiderült: a meditációnak a sejtek öregedését gátló hatása is van. A vérmintákból kimutatták, hogy az immunrendszer sejtjeiben, a fehérvérsejtekben olyan változás történt, amely elősegíti azt, hogy tovább életben maradjanak. Azt figyelték meg, hogy a sejtekben megnőtt egy enzim, az úgynevezett telomeráz aktivitásának szintje (aktívabb lett az enzimet kódoló gén működése). A telomeráz enzim működésének lényege, hogy lassítja a sejtek genetikai anyagának a pusztulását, mert “újragyártja” a kromoszómák végein lévő és állandóan kopó “védősapkákat”, az úgynevezett telomérákat.

Forrás: [ORIGO]

4.. A meditáció csökkenti a fájdalmat

A meditáció erősebb fájdalomcsillapító lehet, mint a morfin

Első ízben mutatták ki amerikai idegtudósok, hogy a meditáció erőteljes fájdalomcsillapító hatást fejt ki az agyra.

A Journal of Neuroscience idegtudományi folyóirat legfrissebb számában ismertetett vizsgálatban egy négyszer húsz perces meditációs tréning drámaian csökkentette a fájdalomérzetet és a fájdalommal kapcsolatos agyi aktivációt. A hatás figyelemreméltó volt: körülbelül 40 százalékkal csökkent a fájdalom intenzitása, miközben morfin és más fájdalomcsillapító szerek alkalmazásával általában körülbelül 25 százalékos fájdalomcsökkentést lehet elérni.

 

Fadel Zeidan, az Észak-Karolina állambeli Wake Forest Baptista Orvosi Központ kutatója és munkatársai 15 egészséges, korábban sohasem meditáló önkéntest vontak be a vizsgálatba. A kísérleti személyek négy 20-20 perces órán vettek részt, hogy megtanulják a fókuszált figyelemként ismert meditációs technikát. A fókuszált figyelem egy olyan módszer, amelynek során a légzésre kell összpontosítani, és kizárni a zavaró gondolatokat és érzelmeket.

A meditációs tréning előtt és után a résztvevők agyi aktivitását a mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) egy speciális formájával (az úgynevezett megjelölt spin vagy ASL MRI-vel) vizsgálták, amellyel jobban követhetők hosszabb idejű agyi folyamatok, mint a hagyományos MRI-vel. A vizsgálatok ideje alatt egy felhevíthető eszközt helyeztek a résztvevők jobb lábára. Az eszköz bőrüknek egy kis területét 5 percen át 49°C-ra hevítette, amely a legtöbb ember számára fájdalmasan forró.

A meditáció hatékonyságának titka, hogy nem csak egy agyterületre hat

A felvételek azt mutatták, hogy a meditáció hatására minden résztvevőben csökkent a hőinger kiváltotta fájdalom. Jelentősen csökkent továbbá az MRI-vel kimutatott aktivitás az elsődleges érzőkéreg területén, amelynek kulcsszerepe van a fájdalmas inger helyének és intenzitásának érzékelésében, és ahol a meditáció előtt kiemelkedően magas aktivitást mutattak ki a hőingert követően.

Más területek aktivitását viszont fokozta a meditáció: elsősorban az elülső cingularis kéreg, az insula elülső része és az orbito-frontalis kéreg aktivitását. Ezeknek a területeknek fontos szerepe van abban, hogy milyen fájdalomélmény alakul ki a testből jövő idegi ingerületek alapján. Minél jobban aktiválódtak ezek a területek a meditáció hatására, annál inkább csökkent a fájdalom. A szerzők részben azzal magyarázzák a meditáció hatékonyságát, hogy nemcsak az agy egyetlen területére, hanem a feldolgozás több szintjére hat.

5. A meditáció hat a szív és érrendszerre

A meditációnak rövid távon főleg pszichés előnyei vannak, de hosszú távon már fizikai hatásai is megmutatkoznak.

Egy új kutatás szerint a régóta meditálók agykérgének a tekervényezettsége markánsabb, mint a nem meditálóké, ami a kognitív teljesítményt jelez.

Az amerikai Kaliforniai Egyetem Idegtudományi Laboratóriuma évek óta kutatja a meditációnak az agyszerkezetre gyakorolt hatását. Legújabb tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a hosszú ideje meditálók agyában megfigyelhető-e bármiféle eltérés a nem meditálókéhoz képest. Eredményeik szerint a hosszú ideje meditálóknál markánsabb az agykéreg tekervényezettsége, az úgynevezett gyrifikáció.

A Frontiers in Human Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmány azért mérföldkő a tudományban, mert sokáig azt feltételezték, hogy az agy tömege a húszas éveink elejére eléri csúcstömegét, onnantól lassan zsugorodni kezd. Korábban azt gondolták, hogy ebbe a folyamatba nem lehet beavatkozni. Ma azonban már ismert, hogy az agy bizonyos mértékig idősebb korban is megőrzi plaszticitását, azaz például a meditáció hatására fizikailag is képes megváltozni. Már korábbi vizsgálatok során is kimutatták, hogy a régóta meditálóknál mind az agy szürkeállományának, mind a fehérállományának a tömege növekedett. (Előbbi az agyi idegsejtek sejttestjeit, utóbbi az idegsejtek egymással kapcsolatot teremtő nyúlványait tartalmazza). Az agykérgi idegsejtek száma felnőtt korban csak nagyon ritka esetben változik.

A kutatók a meditálóknál az agykéreg egyes területeinek nagyobb fokú tekervényezettségét állapították meg a nem meditálókhoz képest, és a tekervényezettség mértéke összefüggött azzal, hogy az illető mennyi ideje meditál. Eilen Luders kutatásvezető, aki maga is meditál néhány éve, a The New York Times-nak azt nyilatkozta, hogy a fokozott tekervényezettség feltehetőleg nagyobb kognitív teljesítménnyel jár.

De a meditáció más élettani változásokkal is jár. Az Amerikai Szívgyógyászok Társaságának egy ötéves vizsgálata szerint a meditáción keresztüli stresszoldás és relaxáció előnyösen hat az előrehaladott szívkoszorúér-betegségben szenvedőkre.

A vizsgálatba 200, a szívbetegség szempontjából nagy kockázatú embert követtek. Közülük százan rendszeresen meditáltak, százan viszont nem. A meditáló csoportban a kutatás ideje alatt 20 szívinfarktus, stroke és egyéb szív- és érrendszeri betegség következett be, míg a kontrollcsoportban 32. A meditálók körében a betegségek később alakultak ki, és alacsonyabb volt a szisztolés vérnyomás. A vizsgálat vezetői szerint a meditáció okozta stresszcsökkentés hatására csökkent a vérben a stresszhormonok szintje, ami révén enyhültek az érelmeszesedéssel együtt járó gyulladásos folyamatok.

Gyakorlati tanácsok

Gyakorlati tanácsok a relaxáció és a meditációhoz

„A meditáció nem pusztán annyit jelent, hogy öt-tíz percet csendben ülünk. A meditáció tudatos erőfeszítést követel. Az értelmet nyugodttá és csendessé kell tenni. Ugyanakkor az értelem éber is kell legyen, hogy semmi zavaró gondolatot vagy vágyat ne engedjen belépni. Amikor értelmünket nyugodttá és csendessé tudjuk tenni, érezni fogjuk, hogy egy új teremtés virrad föl bennünk. Ha az értelem üres és békés, és egész lényünk egy üres edénnyé válik, akkor belső lényünk végtelen békét, Fényt és üdvösséget tud lehívni, hogy belefolyjék ebbe az edénybe, és megtöltse azt. Ez a meditáció.” Sri Chinmoy

Napi gyakorlat:

A következetesség a személyes gyakorlat kialakításának egyik legfontosabb feltétele. A stresszkezelés relaxációs technikái a fizikai és mentális edzés egyik formája. Sokkal hatékonyabbak, ha rendszeresen és helyesen végezzük. Nincs varázslat a kikapcsolódás megtanulásában. A test és elme edzése mély, regeneráló állapotba kerülése időbe telik. Vannak, akik gyorsan tanulnak, míg másoknak több időre és egyéni oktatásra lehet szükségük.

Az első néhány hétben tegyél meg magadnak egy szívességet, és ne koncentrálj túl erősen a stresszkezelési technikák hatásaira vagy a saját teljesítményedre. A nyereség csak addig nem nyilvánvaló, amíg nem gyakoroltál ​​egy ideig. Ha bármilyen problémád van az első néhány alkalom során, nehezen tudsz koncentrálni, vagy pillanatnyi kényelmetlenséget érzel, beszéld meg ezt oktatóddal.

Rutin kidolgozása:

A jó vagy a rossz szokások idővel kialakulnak. Ha rendszeres időt és helyet alakítasz ki a jógához vagy a meditációhoz, akkor kialakul egy szokásod, amelyet hamarosan várni is fogsz.

A rutin kialakítása érdekében érdemes egy relaxációs naplót vezetnie, amelyet röviden leírod a fizikai és mentális élményeideet, érzéseidet. Kitöltheted minden relaxációs munkamenet előtt és után. A napló  vezetése az első néhány hétben hasznos ösztönző, és lehetővé teszi, hogy figyelemmel kísérd a fejlődésedet.

Biztonságos hely :
A rutin kialakításának fontos része a biztonságos és csendes pihenés megteremtése. Ez azt jelentheti, hogy kérj együttműködést a körülötted lévő többi embertől, a családtagjaidtól, esetleg elmagyarázza nekik, hogy egyedül kell lenned, hogy csak magadra koncentrálj. A telefon kihúzása és a háziállatok kihelyezése garantálhatja az egyedüli csendes időt. Tegyél meg mindent, amit szükségesnek tartasz, hogy ne zavarjanak meg a kűlső körűlmények. Próbálj rendezet, tisztán és szellőztetett különleges helyedet megőrizni, így mindig öröm lesz odamenni.

Időzítés
A stressz kezelésének legjobb ideje az egyéni döntésen alapuló  ütemterv az életritmusod alapján.. Fontos, hogy gyomrod legyen üres, de ne korogjon az éhségtől, ezért mindenképpen várj  legalább egy órát étkezés után. Sokan úgy döntenek, hogy kora reggel relaxációs technikákat végeznek, hogy megadják a nap hangját, vagy közvetlenül a vacsora előtt. Erőteljes tevékenység után, mint a jóga  is megtehető. Egy másik jó ötlet, hogy lefekvés előtt végezzd el a meditációs gyakorlatot, ami segít a pihentető éjszakai alvásban.

Mentális hozzáállás:
A pihenéshez és a meditációhoz szükséges mentális hozzáállás különbözik a legtöbb feladatorientált tevékenységhez szükséges gondolkodásmódtól. Néha eltart egy ideig, amíg kényelmessé válik a „passzív figyelem” hozzáállása. Ne ostorozd  magad, és ne próbálj túl erősen koncentrálni. Inkább hagyd, hogy a figyelmed a légzéseden legyen. Koncentrálj  olyan tárgyra, mint egy virág vagy gyertya, kellemes belső képre, bármilyen technikára, amelyet a legjobbnak találsz. Ha elméd elkalandozik (és ez biztosan sokszor megtörténik majd, az egyes gyakorlatok során), egyszerűen fejezd be a gondolatot, majd vidd vissza az elmédet a figyelem tárgyára. Ne legyél kritikus önmagaddal szemben, és ne próbáld megakadályozni az elmédet a vándorlásban. Ez csak téged fog legyőzni, és megfeszülhetsz, miközben ellazulni és meditálni próbálsz.

A passzív figyelem úgy jellemezhető, hogy jobban figyelünk a folyamatra, mintsem a célra. Ne gondolj arra, hogy el kell lazulnod, vagy mi a célja a meditációdnak. Ha nehezen hajtod  végre a gyakorlatot vagy feszűlt vagy, figyelj a testedre, és próbáld meg kideríteni, miért. Előfordulhat, hogy módosítania kell a helyzetedet, le kell írnod valamit, telefonálnod kell,  vagy befejezned egy feladatot, mielőtt teljesen készen állsz a pihenésre.

Problémák és kényelmetlenségek:
Mivel mindannyiunknak vannak elvárásai a pihenés előnyeivel kapcsolatban, sokan elkezdik gyakorolni a stresszkezelést és úgy érzik, hogy nem jól csinálják. Túl egyszerűnek tűnik! Tapasztalataik nem felelnek meg elvárásaiknak, bármennyire homályosak és irreálisak is ezek az elvárások. Bízz magadban.

Néha az ember valamilyen kellemetlenséget tapasztal, akár fizikai feszültséget, akár szorongást, a stressz kezelése alatt vagy után. Ennek oka, hogy a kikapcsolódás során tudatában lehet annak a feszültségnek a testében, amelyet figyelmen kívül hagyott, vagy fel sem fogta, hogy van, vagy olyan tudatos tudatosságba engedi az érzéseket vagy gondolatokat, amelyeket korábban elnyomott. A legtöbb esetben a megoldás az, hogy várunk egy darabig, majd folytatjuk a gyakorlatot; ha azonban a kellemetlenség vagy a szorongás továbbra is fennáll, bölcs dolog szakemberrel konzultálni.

 

Ezen az oldalon találsz ingyenes meditációs oktatást és rengeteg gyakorlatot : http://meditalj.hu/meditacio/az-alapok-elsajatitasa-meditaciohoz/

1. Meditációs tippek

Fizikai

  1. Kerülje a meditációt étkezés után. Várjon legalább egy órát.
  2. A kora reggeli meditációkhoz végezzen néhány nyújtást, és öntsön egy kis hideg vizet az arcába, hogy teljes mértékben felébredjen.
  3. Az ülést kényelmesebbé teszi egyenes támlájú szék, szilárd párna vagy párna vagy a fenék alá helyezett összehajtott takaró.
  4. Győződjön meg róla, hogy ruházata kényelmes és kellően meleg (a test lehűl, ahogy ellazul).
  5. Jól szellőző helyiségben meditáljon.
  6. Díszítse a meditációs szobát képekkel, gyertyákkal, inspiráló könyvekkel, szent tárgyakkal stb. – bármi, ami emlékeztetne a meditáció céljaira.
  7. A legjobb meditálni ugyanazon a helyen, minden nap ugyanabban az időben.
  8. Naponta két 15-20 perces ülés jó kezdet a meditációs gyakorlat számára; ülj reggel, amikor felkelsz, és este nyugdíj előtt. Nagyon kora reggel (4: 00–7: 00) különösen jó alkalom a meditációra.
  9. A légzési gyakorlatok segítenek az elme központosításában és a test ellazításában a meditációra való felkészülés érdekében.

Gyakorlati

  1. Rendszeres meditáció nagyon fontos. A rendszeresség révén ápolható a meditációs szokás. Így, amikor a meditáció megszokássá, „második természetté” válik számodra, valójában nehezebb lesz kihagynod a meditációt, mint meditálni.
  2. Ne aggódjon és ne zavartassa magát a zavaró gondolatok miatt, amelyek eszébe jutnak ülése során. Egyszerűen próbáld figyelmen kívül hagyni őket. Tudd meg, hogy a szándékod meditáció – ha ezek a gondolatok egy ideig a szellemi „szobádban” akarnak ülni, az rajtuk múlik. Ne próbáld kiszorítani őket – ellenséget fogsz teremteni. Értékes technika, hogy megtanulják elterelni ezeket a zavaró gondolatokat.
  3. Inkább a meditáció FOLYAMATÁRA, mint a célra. Ha megfelelően csinálja, eredményeket fog elérni.
  4. Néha úgy tűnhet, hogy az elmédet jobban zavarja a meditáció, mint máskor. Általában ez annak köszönhető, hogy még soha nem voltál csendes vagy elég csendes ahhoz, hogy észrevedd a mentális rádió összes statikus állapotát. Mindig mindig ott volt – te vagy az! Élvezze a „zenét” – az összes drámát, romantikát, cselszövést, vígjátékot – mind ott van, benned. Hallgassa meg a műsort, ahogy telik, de ne ragadjon le egyik jelenet sem, bármilyen drámai is. Maradjon tanúként. Használd a meditációs tárgyadat horgonyként.
  5. Legyél szerető, de határozott. Ne rettegjen tőled. Végül is csak a lehető legjobban cselekszik az adott körülmények között. Mondja el, MIÉRT szeretne meditálni.
  6. Közelítse meg gyakorlatát szórakozás és kaland érzéssel.
  7. Lehetőleg legyél mások mellett, akik meditálnak; inspiráljátok egymást.
  8. Ha egyedűl vágzed a meditációs gyakorlatot, gondoskodj a nyugalomról. Kapcsplj ki minden zavaró tényezőt.
  9. Használj gyertyát, villany helytt.
  10. Ülj egyene háttal, egy háttámlás széke. Talpad a talajon, tenyereis a térdeden, felfelé fordítva pihennek. Szemeidet hunyd be. Csak befelé figyelj.
  11. Használhatsz meditációs zenét, ha az könnyebé teszi számodra a gyakorlatot.
  12. A legjobb, ha adsz magadnak elég időt. A gyakorlat hossza 30-60 perc is lehet. Minnél gyakorlottabb vagy annál jobban tudod majd irányítani az időt.
  13. A meditációt legjobb, ha tiszta ruhában, tiszta tesstel végzed. Ha hajnalban csinálod, mosd meg az arcod hideg vízzel, mielőtt hozzá fogsz. 
  14. A meditációdra szánt időt az alvásodból tudod elvenni. Kelj fel egy órával korábban.
2. A Jógáról általában

A jóga segítségével testi és szellemi erősödés, egészség érhető el.

A helyes légzéssel, a helyes testgyakorlással, a helyes táplálkozással, a helyesrelaxációval, valamint a pozitív gondolkodással életünk minősége jelentősen javulhat. A jóga minden korosztálynak ajánlható.
A mozgás, légzés és meditációs gyakorlatok segítségével a jóga gyakorlati módszert ad arra, hogy gyógyuljunk, megőrizzük egészségünket, egységet teremthessünk az elmeműködés és a tudat között.
A jógagyakorlatok erősítik a test gyengébb izmait, lazítják a merev izületeket, növelik az ellenálló képességet. Az izület átmozgatása során igyekszünk annak teljes mozgástartományát kihasználni, miközben az izület körül és belsejében növekszik az oxigén és a tápanyagszint.

A legtöbb jógagyakorlat nyújtja valamelyik izmot. Az izmokerőteljes nyújtása elektromos feszültséget hoz létre az izmokban. Ez a feszültség befolyásolja az izommeridián-meridián-szervrendszer energetikai állapotát.

Gerincünket jó állapotban tarthatjuk gerinccsavaró ászanákkal, melyek végzésével tulajdonképpen saját magunkon végzünk megelőző jelleggel bizonyos kiropraktikai mozgatásokat.

A légzőgyakorlatokkal befolyásolni lehet a szervezet szimpatikus és paraszimpatikus tónusát.

A jóga jelentése: „egyesíteni, összekötni, csatlakoztatni”.

A „jóga” szó szanszkrit eredetű, a judzs szóból ered, másik jelentése: „a gondolatok koncentrálása, önmagunkra való összpontosítás, mély meditáció.”

A régi hindu bölcs, Patandzsali a Jóga-szútra szerzője, 2500 évvel ezelőtt, a jógát így határozza meg:

„A jóga az elme tevékenységének elnyomása.” Végső soron egyfajta tudatállapot.

Mindennapjainkat többnyire diszharmonikus testi közérzettel, zaklatott lélekkel, rohanva éljük. A jóga gyakorlásával a fizikai feszültségek feloldódnak, érzelmeink lecsendesülnek, és visszatér az életerőnk. Javítja a mozgáskoordinációt, edzi az akaraterőt, és fejleszti a koncentrációs képességet.

Ajánlom, hogy keress a környékeden szakképzett, gyakorlott jóga oktatót.  De elkezdheted otthon is, otthon is egy gyógyító jógával, amelyet ha megtanulsz, hihetetlen válltozások mennek majd végbe benned. Csak egy apró jótanács ! Ne hidd azt, hogy tudod. Azt se hidd, hogy többet bírsz. Ha kezdő vagy, pláne ha nem vagy hozzászokva a testmozgáshoz, csak annyit csinálj a gyakorlatokból, amennyit kell. Ne többet. Hidd el tudom miről beszélek.

Nézd meg a videót többször is ha kell. Addig nézd amíg igazán kedvet kapsz hozzá.

AROMA TERÁPIÁVAL A STRESSZ ELLEN

Aromaterápia – Illóolajok- Eszenciális olajok

Terápiás Alkalmazásuk

A boldogság, a nyugalom és békénk, belsőerőnk megteremtésében

Érzelmeinkre ható olajok 

Az aromaterápia természetes, esszenciális illóolajok használata abból a célból, hogy kiegyensúlyozzuk és harmonizáljuk az energetikai és fizikai test, valamint a tudat (az érzelmek és a gondolatok) működését, és segítsük a test öngyógyító képességének kibontakozását.

Az aromaterápia természetes esélyt ad az egészség, a szépség megőrzéséhez.

 Az aromaterápia segítségével feloldódhatunk, lazíthatunk, illetve fenntarthatjuk, megújíthatjuk fizikai és szellemi erőnket.

A fantasztikus bennük az, hogy az emberi szervezet egészére képesek hatni: mind a fizikai tünetekre, mind pedig a viselkedésre, hangulatra, lélekre!

Tudósok és pszichológusok évszázadok óta próbálják megfejteni azokat a jelenségeket, amiket általánosságban érzelmeknek nevezünk. Ugyan a pontos mechanizmusokat még nem teljesen értik, de azt már biztosan tudják, hogy nagy befolyással vannak mind a fizikai, mind a mentális egészségünkre egyaránt.

A legújabb kutatásokat és a legtisztább esszenciális olajokat használva az új doTERRA Emotional AromatherapyTM System (doTERRA Érzelmi Aromaterápia Rendszer) az első az iparágban, ami tudományosan előállított, célzott keveréket kínál érzelmi javulás érdekében.

A doTERRA Érzelmi Aromaterápia Rendszer bonyolult kémián alapul. A keverékek összetételekor az összetevők ismert tulajdonságait használják fel, szemben az átlagos illóolajokkal, amelyeket a “kellemes illatra” való tekintetettel állítottak össze. Ugyan a testi reakció mindenkinél egyedi, általánosan elmondható, hogy ezeknek a rendkívüli olajoknak a keverékei létrehoznak olyan komplex vegyületeket, amelyeket belélegezve a központi idegrendszeren keresztül egy egészséges érzelmi válaszreakciót hoznak létre.

Ez az aromaterápia rendszer a legkülönbözőbb kémiai profilok alapján lett összeállítva, ahol az egyedi összetevők ismert előnyeinek megfeleltethetően különböző illóolaj kategóriák lettek meghatározva. Mindegyik illóolaj kategóriának van egy egyedi, az érzelmeinkre hatást gyakorolni képes tulajdonsága.

A legtöbb növény virágából, leveléből kivont illóolajok elsősorban monoterpén alkoholokból állnak, melyek nyugtató hatással bírnak.

  • A fa, fű és gyógynövény alapú illóolajok gazdagok szeszkesztív-terpénekben, észterekben és oxidokban, amelyek pedig enyhítenek és megújítanak.

 

  • A spektrum másik végén találjuk a menta, citrus és fűszer alapú illóolajokat, melyeknek erős felemelő hatásuk van.

 

  • Menta illóolajok magas ketonkoncentrációval rendelkeznek, amik energizálnak.

 

  • Citrus olajok általában limonén és béta-pineneből állnak, ezeknek erős felemelő képességük van.

 

  • Fenolok pedig, amik a fűszer alapú illóolajokban találhatóak, melegítő érzést váltanak ki.

 

Ezeknek a CPTG (igazolt, tiszta, terápiás minőség) esszenciális olajoknak a kombinációja egy új, komplex és egyedi hatásspektrumot hoz létre, amely jótékony hatással van az érzelmeinkre.

Bővebben itt 

A betegségek megjelenése az életünkben, mindíg magukban rerjtik a spirituális fejlődésünk magját is !

Nem jelenik meg betegség, ha nincs dolgunk vele ! 

Amikor a sorsot hibáztatjuk, nem látjuk a lényeget, és beleragadhatunk az állapotunkba, amit bevonzottunk.

Igen, bevonzottuk ! Jól olvastad !

Mindannyian azért vagyunk itt, hogy megvalósítsuk a sorsfeladatunkat. A legfontosabb, hogy felfedezzük önmagunkban, a képességeinket, az egyedi tehetségünket, amiben kiteljesedhetünk és amivel a világhoz hozzátehetünk.

Sajnos azonban, a Teremtő adott nekünk szabadakaratot is, amivel tudunk rosszúl dönteni. A lehetőségek jönnek, de mi nem azt választjuk, hanem elindultunk egy másik, vagy harmadik úton, és nem a saját utunkat járjuk. Előbb utóbb, a megalkudásoknak, a feladásoknak, a másokat magunk elé helyezésnek, vagy éppen a lélek  sugallatának elutasítása, a spirituális lényegüng tagadása betegség formájában, megjelenik az életünkben.

A boldogtalanság, az elégedetlenség, a hosszú ideig fennálló, félelem, frusztráció, feszültség és békétlenség, azt jelzi, hogy nem vagy az utadod. Nem azt éled amit akartál és nem haladsz a kiteljesedés felé.

Amikor nem azt a sorsot éljük, amiben boldogok, elégedettek, örömteliek vagyunk, a lélek és az elme harcolnak egymással, és mindíg az elme győz, a lélek pedig szenved.

Fontos megértenün, betegségeink lelki hátterét, de legalább ennyire fontos megismernünk sorsunk feladatát.

A teljes gyógyulásunk, a megértésen keresztűl tud igazán megvalósulni.

 Karma Healig vs. Sors Egészség

A testünk, a lelkünk gyógyítása mellett, tudjuk a sorsunkat is gyógyítani.

A Karma Healingről olvass többet itt :