Mit tesz a gyász a testeddel ?

A gyász az élet természetes velejárója, de okozhat problémákat, legalábbis egy ideig. Nézze meg, hogyan hathat a gyász az egészségére, és mit tehet ellene.

Alvásproblémák

A gyász megakadályozhatja, hogy rendszeresen aludjon, amire elméjének és testének szüksége van. Előfordulhat, hogy nehezen alszik el, vagy gyakran ébred fel éjszaka, vagy akár túl sokat alszik. A jó alvási szokások segíthetnek. Lassan lazuljon le lefekvés előtt valami nyugalommal, például fürdővel, könyvvel vagy légzőgyakorlatokkal, majd feküdjön le és ébredjen fel minden nap ugyanabban az időben.

Fáradtság

A gyász érzelmi terhe elszívhatja az energiádat. Hogy megőrizd erődet, mindenképpen egyél eleget, még ha nincs is hozzá kedve. És a testmozgás – egy olyan egyszerű dolog, mint egy rövid séta, valóban segíthet. A családdal és a barátokkal való kapcsolattartás is jó. És egy mentális egészségügyi szakember vagy egy támogató csoport képes lehet a kapcsolat érzését adni, valamint olyan eszközöket, amelyek segítenek átvészelni a gyászt.

Immunrendszer

Vannak bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a gyász hatással lehet a szervezet betegségekkel és fertőzésekkel szembeni ellenálló képességére, különösen, ha a gyász hosszú ideig tart. Beszéljen orvosával vagy egy mentális egészségügyi szakemberrel, ha nehézségei vannak a veszteség megküzdésében.

Gyulladás

Ez akkor fordul elő, amikor az immunrendszere reagál valamire, amit fenyegetésnek lát, és megduzzad a szervezet szövetei.

Szerepet játszhat szívbetegségben, ízületi gyulladásban, cukorbetegségben, asztmában és esetleg rákban.

Bizonyítékok vannak arra, hogy a gyász összefügg a gyulladással, és egyes tanulmányok azt mutatják, hogy minél súlyosabb a gyász, annál súlyosabb a gyulladás.

A testmozgás és a helyes táplálkozás segíthet a kezelésében.

Szorongás

A gyászt okozó események olyan érzést kelthetnek benned, mintha nem tudod irányítani az életed. Aggódhat pénzügyi jövője, egyedülléte vagy valaki más elvesztése miatt. Némi aggodalom normális, de ha szorongása néhány hónapnál tovább tart, vagy akadályozza a szokásos munkahelyi vagy otthoni életet, akkor ideje lehet mentálhigiénés szakemberrel beszélni.

Kortizol

Ezt néha „stresszhormonnak” is nevezik, és a szervezete a szokásosnál többet bocsáthat ki a véráramba a szeretett személy elvesztését követő 6 hónapban.

A hosszú ideig tartó magas kortizolszint növelheti a szívbetegség vagy a magas vérnyomás esélyét.

Emésztés

A bánat arra vezethet, hogy abbahagyja a rendszeres étkezést, vagy falássá válhat. A stresszhormonok pedig hányingert okozhatnak, vagy zavarhatják a gyomrot és az emésztőrendszer többi részét. Gyomorgörcsök, hasmenés, székrekedés, fekélyek és még irritábilis bél szindróma is előfordulhat. Ha gyomorpanaszai vannak, amelyek nem múlnak el, orvosa segíthet megtalálni a kezelési módokat.

Fájdalmak

A gyásztól nagyobb valószínűséggel jelentkezhet ízületi, hát- vagy fejfájás. Ennek egy része lehet az izomfeszültség, amelyet a szervezet a gyász hatására felszabadító stresszhormonok okoznak. Ennek idővel javulnia kell, de beszélje meg orvosával, hogyan kezelje a fájdalmat, ha nem múlik el.

Pulzusszám

A súlyos gyász akár 6 hónapig is magasan tarthatja a pulzusát. Ez a gyorsabb ütem, amelyet a szorongás vagy a kortizol felszabadulás okozhat, növelheti a szívproblémák esélyét. Beszéljen orvosával a gyógyszer hozzáadásával vagy módosításával kapcsolatban, különösen akkor, ha már szívproblémái vannak.

Megtört szív szindróma

Egy házastárs vagy szeretett személy hirtelen elvesztése heves érzelmeket válthat ki, és hormonokat indíthat el, amelyek éles mellkasi fájdalomhoz és légzési nehézségekhez vezetnek. Előfordulhat, hogy a szíve egy ideig nem pumpálja jól a vért. Szívrohamnak tűnhet, de általában nem károsítja a szívet és nem zárja el az artériákat. A legtöbb ember néhány napon vagy héten belül jobban van.

Magasabb szívroham kockázata

Egy közeli személy elvesztése miatti gyász első napján a normálisnál nagyobb az esélye annak, hogy szívrohamot kapjon. Az első hét során csökkennek, de az esélye magasabb maradhat a szokásosnál az első hónapban. Próbáljon eleget aludni, és figyelje a szívinfarktus jeleit, például a mellkasi és gyomorfájdalmat, a hideg verejtékezést, az émelygést és a szédülést.

Stressz-kezelés

 

Az 4 Lépés Életerő Programban  a stressz oldását fontos tényezőnek tartjuk. A stressz kezélése nelkűl nem mehet végbe a gyógyulás a megújjulás sem. A stressztűrő képességünk növelése, a stressz  felhasználása az egészséget támogató reakciók érdekében, legalább annyira fontos, mint a jó táplálék, vagy a testmozgás.

A mindennapokban elkerülhetetlen a stressz. Az öröm, a bánat, az ijedtség, a félelem, a fájdalom mind olyan hatások, amelyek stresszt váltanak ki belőlünk. A stressz nem új keletű jelenség, egyidős az emberiséggel, ám a mai rohanó világban sokszor állandósul, s ezért a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora.

Lazarus és Folkman (1984) megfogalmazása szerint : „ A stressz az, amikor egy személy a környezetből érkező megterhelést, kényszert vagy lehetőséget úgy ítéli meg, mint olyat, ami meghaladja erőforrásait”.  Legfontosabb közös jellemzőjük, hogy befolyásolhatatlannak tűnnek, úgy érezzük, hogy meghaladják képességeinket és negatívan befolyásolják az énképünket.

A stressz nem más, mit a szervezet reakciója bármifajta változásra, célja pedig, hogy alkalmazkodni tudjunk ehhez a változáshoz. Ha kiiktatnánk az életünkből, az egyet jelentene az öngyilkossággal.

“A stressz az élő szervezet válasza bármilyen természetű megterhelésre. Mind össze két reakció létezik : az aktív vagy pedig a passzív válasz, azaz menekülés vagy eltűrés. Bár a szervezetbe kerűlt méregtől nem lehet elmenekűlni, sejtjeink mégis kétféle, lényegében hasonló választ adhatnak : kémiai úton megsemmisítik a mérgező vegyületet, vagy megternómelik a ” bkés együttélés állapotát”. Ilyen egyensúly úgy érhető el, hogy vagy kiüríti magából a mérgező anyagot, vagy nem vesz róla tudomást.
Mindenkinek van, mindenki beszél róla, mégis csak kevesen vették a fáradságot, hogy utána nézzenek, valójában mi a stressz..( részlet Selye János Distressz nélkűl c. művéből)

Ha megértjük a stresz ránk gyakorolt hatását, tudjuk majd kezelni és megfelelő időben megtudjuk állítani a romboló folyamatokat.

1. Hatások a szervezetre

A stresszreakciót a testben az idegrendszer egy része koordinálja, amelyet autonóm (vagy automatikus) idegrendszernek neveznek.

Ennek a rendszernek két felosztása van, a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer.

A szimpatikus idegrendszer ellenőrzi a stresszválaszt, a paraszimpatikus idegrendszer pedig az ellenkező vagy a relaxációs reakciót.

Amikor életmódot váltunk például, a szimpatikus idegrendszer üzeneteket küld az izmoknak, szerveknek és mirigyeknek, amelyek segítenek a test reakciójában.

Az olyan hatékony vegyi anyagok, mint az adrenalin, a kortizol és az aldoszteron, valamint a mellékvesék és más szervek által felszabadított egyéb neurotranszmitterek, sokféle hatást gyakorolnak a szervezetre:

  •  megnövekedett pulzusszám (fokozott szívritmus zavart okoz)
  • megnövekedett vérnyomás (fokozott feszültséget okoz az érfalakban)
  • erek begörcsölhetnek
  • állandó szívritmuszavarok alakulhatnak ki
  • megnövekedhet a gyomorsav, ami gyomorfájdalomhoz, emésztési zavarhoz és gyomorégéshez vezethet
  • a gyomor és a belek véráramlásának csökkenése, az élelmiszerek emésztésének csökkent képességét is jelenti
  • fokozott izomfeszültség, amely fej-, nyak- és hátfájáshoz vezethet
  • fokozott véralvadás és sűrűség
  • megnövekedett koleszterinszint
  • megnövekedett vércukorszint
  • rövid, sekélyes légzés
  • rendellenességek az immunműködésben
  • folyadékretenció (vízvisszatartás)
  • Elhízás, túlsúly

Ezek a hatások rövid távon adaptívok és segítenek az embernek felkészülni a stressz kezelésére.

Ha a stressz krónikus, ezek a fizikai reakciók betegséghez vezethetnek.

A szívkoszorúér-betegségben szenvedő személyeknél például ezek a hatások mellkasi fájdalomhoz, légszomjhoz, erős szívdobogáshoz és szívkoszorúér-görcshöz, valamint a szívkoszorúerek hirtelen elzáródásához vezethetnek (azaz angina, szabálytalan szívverés vagy szívroham).

A stresszel kapcsolatos egyéb betegségek lehetnek álmatlanság, szexuális diszfunkció, hiperaktivitás, fekélyek, krónikus fejfájások, hátfájások és magas vérnyomás.

Szerezd vissza az egészségedet ! Fiatalítsd meg a szervezetedet, kívül belül !

 

Bár nem tudjuk megállítani az évek múlását, tudatában vagyunk annak, hogy vannak dolgok, amelyekkel segíthetünk a test és az agy fiatalosabb működésének fenntartásában. A diéta és a testmozgás alapjain túl, számos tudományosan alátámasztott beavatkozás létezik, amelyek elősegíthetik a fiatalos funkciók és a jó egészség fenntartását az életkor előrehaladásában.

Az öregedés elleni hatékony küzdelem azt jelenti, hogy több szögből közelítünk hozzá.

Az egészséges táplálkozás és a testmozgás kiemelt fontosságú, valamint az élelmiszerekben és a környezetben található stresszfaktorok és méreganyagok elkerülése, amelyek felgyorsíthatják az öregedési folyamatokat.

Az egészséges életmód mellett az egészséges hormonszint fenntartása, az egészséges mitokondriális funkció, vagyis a sejtek energia-előállító és energia-raktározó képességének támogatása, a fiatalos inzulinérzékenység és testösszetétel ösztönzése, valamint a genetikai expresszió befolyásolása a fiatalos funkcióval összefüggő gének elősegítése érdekében; néhány célzott tápanyag segíthet e célok némelyikének elérésében. ( A génexpresszió az a folyamat, amelynek során a DNS-ben lévő utasítások funkcionális termékké, például fehérjévé alakulnak)

Milyen „életkor-visszaváltó” intézkedéseket tehetnek az emberek?

Olyan tápanyagok fogyasztása, amelyek aktiválják az AMPK-t, a fiatalos sejtenergia-anyagcserében részt vevő enzimet, energia-elősegítő tápanyagok felhasználásával és a fiatalos hormonszint támogatása néhány fontos öregedésgátló stratégiával ötvözve.

Bár a tápanyagok, segíthetnek a fiatalos testfunkciók megőrzésében, a tudósok még mindig keményen dolgoznak, hogy megpróbálják megfejteni az öregedés genetikai és sejttitkait, amelyek lehetővé tehetik számunkra, hogy korlátlanul megőrizzük a fiatalságot, vagy valóban visszafordítsuk az órát.

A telomerek ismétlődő DNS-szálak olyan szakaszai, amelyek befogják a kromoszómák végét. Mint a biztosíték égése, a kromoszómáink végén lévő telomerek is folyamatosan rövidülnek, valahányszor egy sejt önmagát replikálja(másolja). Amint a telomerek elérik a kritikusan rövid hosszúságot, a sejtek megújulása gyakorlatilag leáll, ami a sejt felgyorsult öregedéséhez, vagy halálához vezet.

A kutatók olyan gyógyszereket és egyéb beavatkozásokat kerestek, amelyek meghosszabbíthatják a telomereket, annak érdekében, hogy meghosszabbítsák az élettartamot és / vagy az egészségi állapotot.

Dr Ornish azzal a Dr. Elizabeth Blackburnnel alkotott kutatócsoportot, aki 2009-ben, orvosi Nobel-díjat kapott a Telomeráz enzim felfedezéséért.

A Telomeráz enzimet a Matuzsálem-fában találták meg, amelyet akkor a föld legidősebb élőlényeként tartottak számon, és amely ma közel 4800 éves. Amikor az egyiptomi piramisokat kezdték építeni is, már több százéves volt, és még mindig él.

Erre figyeltek fel a kutatók és megtalálták benne a Telomeráz enzimet, amelyet később bennünk emberekben is felfedeztek. Már csak az volt a kérdés, hogy hogyan lehetne ezt az enzimet, aktiválni és működésre bírni.

Vizsgálni kezdték különböző betegségekben, a megrövidült telomerek szerepét.

Kutatásaik kiterjednek, a prosztatarákra, a szív és érrendszer betegségekre, a cukorbetegségekre, a cukorbetegséget megelőző állapotokra, mint az inzulin rezisztenciája túlsúly és a fogyás, a koleszterin, a vérnyomás és a depresszió- állapotokra.

Például a túlsúlyos, vagy cukorbetegséggel diagnosztizált prosztatarákban elhunyt betegek vizsgálata, kiderítette, hogy nem a prosztata rák volt az elhalálozásuk elsődleges oka, hanem a Telomeráz enzim hiánya, amelyről tudjuk, hogy „rák-tűzfal” vagy más néven „öregedési óra.

A Telomeráz az az enzim, amely felelős a telomerünk hosszának fenntartásáért.

A telomerek a kromoszómák végei, amelyek befolyásolják, hogy meddig élünk.

A telomer diszfunkció gyorsítja az öregedést. A telomer rövidülése egyszerre jelzi a sejtek öregedését és előre jelzi a rövidített élettartamot. Az életkorral a telomerek rövidülnek, ez pedig a replikációs szeneszcencia („a sejtosztódás leállása”) bekövetkeztét jelzi.

Az 4 Lépés Életerő Programban ajánlott, a Telomer enzimet aktiváló , enzimdús táplálékok  és kiegészítők, jelentősen meggyorsítják a szervek fiatalodását, ezzel együtt a betegség állapotok megszüntetését.

A program 4 Lépései erősen serkentő hatással vannak az immunrendszerre, amely igen fontos a telomerek és a DNS integritásának a megtartása szempontjából. Az ajánlott táplálékok, ismert aktív komponensei közé tartoznak a flavonoidok, szabad aminosavak, nyomelemek és polifenolok, melyek segítenek a szervezet ellenálló képességét megerősíteni, a betegségek leküzdését meggyorsítani. Segítenek tisztítani, és felépíteni. Segítik  az új egészséges sejtek képződését.

A stressznek a különböző betegségek létrejöttében játszott szerepe, szinte közbeszéd tárgyát képezi

Ennek egzakt mechanizmusában igazoltnak vehető a fokozott oxidatív stressz, a csökkent Telomeráz aktivitás és a Telomer megrövidülés szerepe; a pszichológiai sztessz és az öregedéshez társuló betegségek között szoros összefüggés van -ezek mind, már ismert módon befolyásolják a sejtes öregedést, és az élettartamot.

Így például a menopauza utáni nők esetében is igazolták, hogy az úgynevezett „korral-járó” megbetegedések megjelenéséért a menopauza után a Telomeráz megrövidülése és a szervezet enzimhiányos állapota tehető felelőssé.

A korral kapcsolatos betegségi folyamatokban, degeneratív betegségekben (mint pl.az idiopathiás tüdőfibrosis, a csontvelő elégtelenség) oki szerepe van a Telomer diszfunkciónak. Hasonló a helyzet a gyulladásos gasztrointesztinális betegségek (pl. a gyulladásos bélbetegség, IBD – kolorektális (vastagbél) rák, vagy a Barrett (oesophagus – adenocarcinoma), – a nyelőcsőrák előfutára estében is.

Az öregedés számos ismérve közül kilenc emelhető ki, annak hangsúlyozásával, hogy az öregedési folyamat (a fiziológiás, funkcionális integritás csökkenése, a „sebezhetőség”) megnöveli számos betegség kockázatát, pld rák, diabetes, kardiovaszkuláris, neurodegeneratív betegségek. – legalább is részben – az evolúció során konzervált genetikai útvonalak és biokémiai folyamatok játszanak szerepet. A “sebezhetőséget” előidézheti, a még felnem térképezett, különböző rejtőzködő vírusok jelenléte a szervezetünkben.  Ilyenek az EBV vírusok különböző törzsei, vagy az övsömör vírusok, de a streptococcus-ok változatai is.

Van egy csodálatos szervünk a Máj, amely védelmez és óv minket. Raktároz, szűr, feldolgoz és elszállítja a szemetet, és megelőzi a belső katasztrófát.

Az igazság az, hogy ma a világban “Betegségjárvány” van. Annyiféle krónikus betegség cimke létezik, hogy mi hétköznapi emberek, de sokszor maguk az egészségügyben dolgozók sem tudnak eligazodni ebben a betegségerdőben. A hagyományos nyugati orvoslásnak van egy nagy problémája. Külön vizsgálja a szerveinket, azok működését és sokszor nem ismeri fel, a mögöttük álló biokémiai folyamatok egymásra hatását. Nem csoda hát, hogy a nagy zűrzavarban, a fűrdővízzel, sokszor kiöntjük a gyereket is.  Az utóbbi időben rendkívűli mértékben megnövekedett, krónikus és autóimmun megbetegedések száma, elgondolkodtató kellene legyen, mind a gyógyszergyártók, mind az egészségügyben dolgozók számára.

Sajnos ma ott tartunk, hogy a kutatásokat a gyógyszeripar finaszírozza, és elég lassan haladnak. Mire napvilágot lát, egy-egy eredmény és publikálásra kerűl, majd gyógyítószer születik, az minimum 17-25 év. Nos ez azt is jelenti, hogy addig maradnak a régi kutatások és az ismert alkalmazott eljárások érvényben, amig az újjak napvilágra nem kerűlnek.  Az EBV vírussal kapcsolatos kutatások eredményei, például 1964-ben publikálták. Azóta is, ennek már 57 éve, azon alapszik a pajzsmiriggyel kapcsolatos problémák gyógyítása. Az EBV -egy vírus, ami tudjuk, hogy képes mutálódni. Ha pedig mutálódik és számos formában és törzsben jelen lehet a szervezetben, mégis milyen eredményeket várhatunk, egy 1964-ben lezárt elméletre alapozva?

Hogy kilássunk az erdőből !

Ennyi sokféle betegséget, amit az emberiség, az elmúlt 100 évben produkált, egészen egyszerűen nem lehet kezelni.  Megismerni meg végképp lehetetlen.

De mi lenne, akkor ha a jóllétünkhöz elegendő lenne egyetlen egy szerv alapos ismerete, és elegendő lenne ennek az egy szervnek az óvása, ahhoz hogy jóllétben élhessünk ? Mi lenne, ha ez az egy szervünk képes lenne, visszaállítani az egészségünket ? Mi lenne, ha elegendő lenne, erre az egy dologra oda figyelnünk, ahhoz, hogy az összes többit is megváltoztassuk, ráadásul megállíthatnánk azokat a folyamatban lévő egészségügyi problémákat, amikről még nem is tudunk ?

A Májunkban rengeteg tünet és betegség gyökerezik. Meg kell ismernünk, hogyan működik és segítenünk kell az optimális működését, ahhoz, hogy megvédhessen bennünket.

Nem várhatunk, arra, hogy az egészségügy felzárkózzon és megoldásokat nyújtson. Egész egyszerűen, nincs ennyi időnk, pláne ha beszereztünk már néhány betegséget, működési zavart.

Javaslom olvasd el a Májunk működéséről szóló írást is, vagy nézd meg az erről szóló videót.

Az egészséges májműködés, a szívünkről, a bőrünkről, az ereinkről, az agyunkról, az immunrendszerünkről, a jó alvásról, a kiegyensúlyozott vércukorszíntről, a vérnyomás mérséklés-éről, a súlyproblémákról, és a fiatalabb szerveinkről, arról, hogy fiatalabnak érezzük magunkat.-Anthony Williem

Az öregedés biológiája :

Öregedés 1 : Az ATP képződés csökken

A sejtek és a szervezet öregedésével a légzési lánc hatékonysága, az ATP képződés csökken. Ezt az ilyenkor termelődő reaktív oxigén gyökök (ROS) tovább fokozzák: ez az öregedés szabadgyök elmélete.„A teória később, a mitokondrium (a sejt energiatermelő központja) reaktív oxigén (vs. szabadgyökök (ROS) )vegyületek fő forrásaként történő azonosításával módosításra került és az öregedés mitokondriális elmélete néven vált ismertté.

Öregedés 2 : Csökkent mitochondriális bioenergetika telomer „veszteség”

Az öregedéssel összefüggő csökkent mitochondriális bioenergetika telomer „veszteség” (attrition) következménye is lehet, Telomeráz „aktivációval” helyreállítható.Például a fentebb említett, A enzimdús táplálékok használatával.

Öregedés 3: Autophagia

A károsodott mitochondriumok eltávolítása autophagiával történik.

A görög eredetű szóösszetétel annyit tesz: önemésztés, és ennél szemléletesebben nehéz is lenne összefoglalni. A sejt egyes komponensei, főleg a fehérjék idővel “elfáradnak”, elhasználódnak, képtelenek lesznek ellátni normális funkciójukat, helyettük újakra van szükség. Ezeket a feleslegessé vált, károsodott struktúrákat a sejt egy kettős membránnal határolt területre irányítja, ahol enigmatikusan(rejtélyesen) lebontja őket. Az autofphagia jelentése röviden: Takarítás, újrahasznosítás sejten belül.

Az autofágia gépezetének feladata, hogy megkülönböztesse a haszontalant a hasznostól, előbbit pedig újrahasznosítsa. Eközben energia szabadul fel, amit a sejt felhasznál a felépítő folyamatokban és a túlélésre éhezés során, ezért nevezhetjük a folyamatot “önemésztésnek” (molekuláris degradáció).

Az autofágia felelős az öregedésért

Az autofágia kapacitása az életkor előrehaladtával hanyatlik, amikor az ember átlép az időskorba, a károsodások mértéke túlsúlyba kerül. A sejten belüli “felesleges”, káros anyagok felhalmozódása pedig bizonyítottan felelős az “öregedési folyamatok” beindulásáért, illetve számtalan öregkori betegség – mint például a fentiek – kialakulásáért.

Amikor tehát az autofágia rosszul működik, öregszünk, betegségek alakulnak ki. Amennyiben viszont az autofág folyamatokat befolyásolni (aktiválni) tudnánk természetes eszközökkel, megelőzhetnénk vagy gyógyíthatnánk ezeket a betegségeket.

Az autófágia helyreállításában nagy segítség lehet a H2- Molekuláris hidrogén, amely képes a kollagént,  és a belőle, a szervezet általgyártott aminosavakat, bejuttatni a sejtekbe, minden más hasznos tápanyaggal együtt. 

Öregedés  4: Felhalmozódott DNS-károsodás

A felhalmozódott DNS-károsodás hozzájárul az öregedési folyamathoz, és specifikus élettartamot rövidítő betegségeket, például rákot és rossz immunfunkciókat eredményezhet.

Amikor a DNS károsodik, aktivál egy PARP-1 néven ismert enzimet, amely DNS-helyreállítást végez a sejteken belül.

A DNS helyreállításának javítása az  4 Lépés Életerő Programban ajánlott táplálkozás, életvezetés és a speciális táplálékiegészítés, lelassíthatja a sejtek öregedését, csökkentheti a rákot okozó mutációk perzisztenciáját (kitartását), és fontos szerepet játszhat a gyulladásos állapotok, például az érelmeszesedés megelőzésében, visszafordításában is.

Öregedés 5 : A Szövetek öregedése

A szövetek öregedésének alapja az őssejt populáció öregedése. A hemopoetikus őssejtek (azok a vérképző őssejtek, amelyek létrehozzák a többi vérsejteket), vonalán ez az immunrendszer „öregedéséhez” (immunosenescence) vezet. A folyamatot sokáig irreverzibilisnek (nem visszafordítható) -tartották. Újabb adatok szerint azonban van lehetőség a „megújításra”, „fiatalításra” és az immunoszeneszcencia (immunrendszer „öregedésének) bizonyos mértékű visszafordítására.

Öregedés 6: A fiziológiás stressz 

A fiziológiás stressz különböző formái, endokrin eltérések, az immun, gyulladásos és oxidatív stresszek, megváltoztat(hat)ják a telomer biológiai rendszer programját, s így gyorsul(hat) a celluláris diszfunkció (a sejtek nem megfelelő működése), az öregedés, fokozva a betegségek iránti fogékonyságot.

A fiziológiás stressz annyit tesz, hogy a stresszortól függetlenül testünk automatikusan felkészül a veszedelemre, melynek különféle élettani, idegrendszeri hatása és következménye van. Ezek a reakciók önmgukban nem károsak, csak ha huzamosabb ideig (krónikusan) fennálnak.

A fiziológiás stressz mai jelentése : „folyamatos feszültség” vagy „tartós idegesség”, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről.

A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenállóképességét.

Öregedés 7: Mitokondriális funkció csökkenése

Az egészséges életmód mellett az egészséges hormonszint fenntartása, az egészséges mitokondriális funkció, vagyis a sejtek energia-előállító és energia-raktározó képességének támogatása, a fiatalos inzulinérzékenység és testösszetétel ösztönzése, valamint a genetikai expresszió befolyásolása a fiatalos funkcióval összefüggő gének elősegítése.( A génexpresszió az a folyamat, amelynek során a DNS-ben lévő utasítások funkcionális termékké, például fehérjévé alakulnak)

Öregedés 8: Csökken az ATP-szint 

Az öregedés univerzális jellemzője a sejtek energiavesztesége, amelynek következtében csökken az ATP-szint és a szervezet energiaellátásához szükséges nem megfelelő sejtes üzemanyag. Ennek az energiaveszteségnek az egyik oka az elektronszállítási lánc hatékonyságának meghibásodása, amely a fő út, amelyen keresztül energiát nyerünk ki az élelmiszerekből. Az elhízástól és a cukorbetegségtől a csontvesztésig terjedő rendellenességek társultak ennek a létfontosságú útnak az elvesztésével.

A tanulmányok most azt mutatják, hogy az elektrontranszportlánc működésének helyreállítása a NAD + szintjének emelésével gyors és hatékony eszköz az energiatermelésben résztvevő alapvető enzimek előmozdítására és a fiatalos sejtfunkciók fenntartására.

Ez segít csökkenteni a fiziológiai hanyatlást és védelmet nyújt az életkorral összefüggő betegségekkel szemben

Az energia-extrakciós folyamat (energia-visszanyerési folyamat) javítása az összes sejtben, növeli a képességüket arra, hogy megvédje a mitokondriumokat a korai haláltól. Ennek az előnynek a növelése, a sejtek csökkent öregedésével és a szív- és érrendszeri és agyi betegségek kockázatának csökkenésével jár.

Öregedés 9: Fokozott kromoszóma instabilitás 

A kromoszómáink összetett struktúrák, amelyek a DNS-t tartalmazzák. A genetikai utasítások „kiolvasásához” szükséges DNS-szálakhoz való hozzáférés megköveteli ezeknek a fehérjéknek a biokémiai ellenőrzését annak biztosítása érdekében, hogy az egyes gének megfelelően működjenek. De, mint bármely komplex molekuláris szerkezet, a kromoszómák is instabillá válhatnak. Végül ez hibákat vált ki a génjeink értelmezésében – ami végül hozzájárul a sejtek működésének és szerkezetének káros változásaihoz.

Az öregedés felgyorsul a fokozott kromoszóma instabilitás jelenlétében.

A stabil kromoszómális struktúrák fenntartásában részt vevő enzimek, a megfelelő működéshez NAD + -ot igényelnek.

A sirtuinoknak nevezett fehérjék a sejtek öregedésének fő szabályozói, mert befolyásolják az alapvető funkciókat, például a DNS-helyreállítást és a gyulladásos reakciókat. Azt is befolyásolják, hogy a sejtek replikációs ciklusba lépnek-e, vagy inkább programozott halálban (apoptózisban) halnak meg.

A sirtuinokat aktiváló vegyületeket lelkesen keresik kémikusok „az ifjúságforrásaként”.

Mivel a krónikus betegségek hátterében nagyon gyakran az életvitel, a környezeti faktorok, a táplálkozás, a stressz és az egyéni genetikai hajlamok állnak, épp ezért ezen betegségek leküzdésében az életmód faktorok kiemelkedően fontosak a 4 Lépés  Életerő Programban.

“A táplálkozás egyike azoknak az alapvető beavatkozásoknak, mely minden krónikus betegségnél alkalmazható, hiszen manapság a tudományos irodalom szerint nincs olyan krónikus betegség, amelynek ne lenne valamilyen kapcsolata az étellel.” dr. Filippo Ongaro

Az egészség NEM a betegség hiánya.

Arra vagyok kíváncsi, hogyan működünk. Ezt kutatom, mégpedig fizikai, szellemi és lelki síkon egyaránt.

A cél, a tökéletes közérzet, a valódi jól-lét.

A Test fiatalítása sejtszíntű gyógyulást hozhat. A fiatalító 4 Lépés Életerő Programról itt olvashatsz bővebben :

Elme és mentális egészség

Korábban végzett vizsgálatokból már kiderült, hogy az elhízott embereknek 8 %-kal kevesebb az agyszövete, mint a normális testsúlyúaknak.

A túlsúlyos emberek esetében az agyszövet mennyisége 4 %-kal kevesebb a normális testsúlyúakhoz képest.

 

Hogyan befolyásolja az elhízás az agyműködést?

Ezt vizsgálták a Cambridge-i Egyetem kutatói és megállapították, hogy feltűnően kisebb a túlsúlyos középkorú emberek agyának fehérállománya az azonos korcsoportú soványokéhoz viszonyítva. Kiszámolták, ez a különbség azt jelenti, hogy a túlsúlyos emberek agya tíz évvel idősebb a soványokénál.

Az emberi agy az életkor előrehaladásával öregszik

A kutatók egyre inkább felismerik, hogy az elhízás – amely olyan betegségekhez járul hozzá, mint a cukorbetegség, a daganatos- és a szív- és érrendszeri betegségek – hatással lehet az agy öregedésére, de feltételezésüket eddig tudományos vizsgálatok nem támasztották alá.
A cambridge-i kutatók azt vizsgálták, miként hat az elhízás az agy szerkezetére felnőttkorban, az elhízás összefüggésben van-e a korosodással járó agyi változásokkal. A szakemberek 473 – 20-87 éves – embert vizsgáltak, eredményeiket a Neurobiology of Aging című tudományos folyóiratban tették közzé.

A vizsgálatba bevontakat két kategóriába – soványokra és túlsúlyosokra – osztották testtömegük szerint. A vizsgálat során szembeötlő különbségeket találtak az elhízottak agyának fehérállományának nagyságában a soványokéhoz viszonyítva.
A kutatócsoport ez alapján kiszámította, hogy a fehérállomány nagysága hogyan viszonyul a két csoport életkorához. Felfedezték, hogy például egy 50 éves túlsúlyos embernek akkora a fehérállománya, mint egy 60 éves soványnak, ami azt jelenti, hogy az agyak korkülönbsége 10 év – olvasható az egyetem honlapján közzétett közleményben.

Ijesztő eredmények

Korábban végzett vizsgálatokból már kiderült, hogy az elhízott embereknek 8 %-kal kevesebb az agyszövete, mint a normális testsúlyúaknak. A túlsúlyos emberek esetében az agyszövet mennyisége 4 %-kal kevesebb a normális testsúlyúakhoz képest.
Dr. Paul Thompson (University of California, Los Angeles), ideggyógyász professzor tanulmánya szerint, “ez súlyos agyi degenerációt jelenthet, mivel ez jelentős mennyiségű hiányt képvisel az agyszövetben. Csökkenti a kognitív képességeinket is és nagyobb a veszélye az Alzheimer kór és más agybetegségek kialakulásának is.

Mik azok a kognitív funkciók?

A kognitív funkciók gyűjtőfogalom, melyhez az alábbi képességek tartoznak: figyelem, koncentrálóképesség, érzékelés, észlelés, végrehajtó funkciók, emlékezeti és gondolkodási funkciók. A fentiek összessége felelős azért, hogy a világból jövő ingereket felfogjuk, azokat értelmezni és osztályozni tudjuk, megértsük, és ha kell, megjegyezzük és később felidézzük őket.
Az egészséges testsúly nem a külső megjelenés miatt fontos
Szomorú tény, hogy sok fogyókúrázó első számú motivációja, hogy “jól akarok kinézni”. Persze, ha ez működik, az is segítség. De ezek az új kutatási eredmények ennél fontosabb dologról szólnak. Semminél sem lehet fontosabb, hogy jól működjön az agyunk.

Ez mindenre hatással van az életünkben. Számos tanulmány bizonyította már, hogy az elhízás csökkenti a rövidtávú memóriát, nem jutnak eszünkbe szavak, szellemi és testi eltunyuláshoz vezet.
És azt se felejtsük el, hogy az elhízás növeli a szív és keringési betegségek kockázatát. Egyik kiváltó oka a 2-es típusú cukorbetegségnek, magas vérnyomásnak és csökkenő szexuális vágynak is.

A testedzés csodákra képes

A rendszeres testedzés köztudottan jótékony hatással van az egészségi állapotunkra. Nemcsak a testünk szerkezetét változtatja meg, de javítja a belső kémiai folyamatokat is. Talán kevésbé ismert, hogy az agyműködésre is jótékony hatással van. Már ez a tény is elegendő okot ad arra, hogy kezdj el edzeni, MOST!
A megfelelő, egészséges táplálkozás és táplálékkiegészítők fogyasztása szintén jótékonyan befolyásolja az agyműködést.

Mértékkel a jóból is !

Az egyensúly a lényeg !

 

Mindent ehetünk amit szeretünk, csak az nem mindegy mikor és hogyan. Az ételek helytelen párosítása megakadályozhatja a vágyott súly elérését.

Vannak ételek amiknek együttes fogyasztása plussz kilók szaporodásához vezet, még akkor is ha egészségenek tünnek. Ezek párosítását is megtanulhatjuk a 21 napos Alakformáló Programban, vagy komolyabb régóta fennálló problémak esetén a részletesebb 4 Lépés Életerő  programot ajánlom.

 

 

 

Alvás és pihenés

 

Az állatoknak van egy fogyókúrás titka: elvonulnak aludni. Ez ilyen
könnyű.

Nem kell magukat testedzéssel gyötörni. Egyes állatfajták
fogynak, miközben alszanak: ezt hibernációnak, azaz téli álomnak
hívják. Ezenkívül van az esztivációnak nevezett nyári álom is.

A téli álmot alvó állatok a tél beállta előtt felhizlalják magukat. Azután
összegömbölyödnek valami zugban, és átalusznak néhány hónapot.
Ez idő alatt egyedül a zsírégető enzimjeik szorgoskodnak: épp annyit oldanak fel a zsírtartalékból, hogy az állat testhőmérsékletét néhány fokkal a fagypont felett tartsa. Zsírégetésük olyan alacsony
szintű, hogy szívverésük és lélegzésük szinte észrevehetetlen. Amikor a tavaszi langy fuvallat felébreszti a hajdan kövér alvót, addigra a plusz háj eltűnik. Egy apró állatka csak pár tíz dekát fogy, de egy
medve akár 25 kilót is. Ezek az állatok nyers élelmet esznek, és nem kell félniük az enzimhiánytól. Ez a fogyásuk titka.
Felmerülhet a gyanú, hogy a rendkívül túlsúlyos emberekben nincs elegendő bizonyos enzimekből. 1966-ban a Tufts egyetem orvostudományi tanszékén dolgozó dr. David Galton megvizsgálta
11 extra kövér ember (testsúlyuk 130 és 195 kg között volt, az átlagos testsúly 155 kg) hasi haját, és azt találta, hogy a zsírtartalékok enzimhiányosak.

A kövér embereknek nincs elég lipáza. Azt mondhatjuk, hogy a lipáz valamilyen módon összefügg a zsír anyagcseréjével. Lehetséges, hogy a kövérség és a magas koleszterin szint abból fakad, hogy a zsíros ételek természetes lipáza elpusztul, s így
a zsír nem megy át előemésztésen a gyomor felső részében (a táplálékenzimeket hasznosító gyomorban).

Ezen a ponton célszerű meggondolni, hogyan állítsuk össze a főtt
és nyers ételből álló étrendünket, ha pótolni akarjuk a főtt ételekből hiányzó enzimeket. A legtöbben nyersen a salátákat alkotó
zöldségeket, valamint gyümölcsöket eszünk. Ámbár ezekben az
alacsony kalóriatartalmú ételekben van némi enzim, a fő erényük a vitamin- és ásványianyag-tartalmuk.

A rossz alvás, gyakran jelez lelassult májműködést. Tünetei : -éjszakai hánykolódás, – alvási zavarok,-álmatlanság,-szorulás,- nyugtalanság,-hőhullámok,- indokolatlan hideg,melegérzet – Lelki színten : féltékenység, sértődékenység

Ezenkívűl sokat számít a megfelelő cirkadiám ritmus.

Kívűl csak egy órát ismerünk és a szerint éljük a mindennapjainkat, mi az időbeosztást nevezzük életritmusnak de a szervezetünk másként használja ai időt.

Ő okosabb mint mi, mert ő több órát is használ egyszerre. Ezeket mi ritmusoknak ismerjük. Talán ha mi is ritmusnak neveznék az órát és a szerint is bánnánk vele, jobban megbecsülnénk a  rendelkezésünkre álló időt. Talán értenénk mennyire fontos lenne egy egészséges életritmust kialakítanunk.

A zaklatott, túl stresszes, rendszertelen életmód felboríthatja nem csak a napjainkat, de a szerveink és sejtjeink ritmusát is.

Az élőlényekben, így az emberben is, többféle ritmusok működnek, amelyek szabályozzák az életfunkcióinkat és az életben maradási képességeinket.

Míg a külső életritmusunkon könnyebben tudunk változtatni, a belső sejtszíntű működések ritmusára, nem tudunk azonnal reagálni. Például a szerveink ritmusának változásaira, csak akkor figyelünk fel, ha működési zavar lép fel és tüneteket produkál. A belső ritmusaink egyensúlyban tartása rendkívül fontos az egészségünk megőrzésében és visszaállításában. Belső ritmusainkra pedig erős hatással vannak a külső tényenyezők is. Ilyenek, mint a napfény, a táplálék, a mozgás, a stressz, a hidratáció, az alvás. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a belső szerv és sejtszíntű ritmus változások is hatással vannak a külső életritmusainkra.

A belső ritmusaink megismerése és szabályozása tehát rendkívül fontos az egészségünk és az élethosszunk szempontjából is.

A szervműködés órája :

Az egyik ilyen endogén ritmusunkat jól mutatja a Kínai Szerv óra

A hagyományos kínai orvoslás és az akupunktúra szerint az emberi szervek meghatározott időrendben működnek és pihennek, mindennek megvan a maga ideje, így a táplálkozásnak, a sportnak és a pihenésnek is.

12 fő szervünk kétórás időközönként váltja egymást a munkában, s a szervórának megfelelően az energiapályákon, a meridiánokon folyamatosan változik az energiaszint.
A szervóra követésével sokat telhetünk azért, hogy egyensúlyban tartsuk az energiaáramlást szervezetünkben és megelőzzük a betegségeket és belső harmóniánk felborulását.

23-1 óra között: az akupunktúra szerint az epehólyag maximumának időszaka, a szerv ilyenkor működik legerőteljesebben. Ez a magyarázata annak is, miért alszunk nyugtalanul vagy ébredünk fel éjszaka késői nehéz vacsorát követően. Az epeműködés általános zavarai is ekkor jelentkeznek legerőteljesebben.

1-3 óra között: a szervezet teljesítőképessége ebben az időben a legalacsonyabb. A máj teljes erővel méregtelenít, nem szabad tovább terhelni.

3-5 óra között: eljött a tüdő aktív ideje, amely felkészül az egész napi munkára. Légzési és tüdőproblémák – asztmás roham, a fulladás, a köhögés – ebben az időszakban jelentkeznek legerőteljesebben. Erre az esetre tartsunk ágyunk mellett egy pohár mézes vizet, s ébredés után kezdjük ezzel a napot! A férfiak nemi aktivitása ebben az időintervallumban a legnagyobb, mert ilyenkor termelődik a legtöbb nemi hormon.

5-7 óra között: ekkor működik legaktívabban a vastagbél. Ez az egészséges székletürítés ideje. Megszabadítjuk szervezetünket a salakanyagban található mérgektől, így azok nem tudnak visszaszívódni és teljesítőképességünket csökkenteni.

7-9 óra között: a gyomor leginkább terhelhető időszaka. Ekkor tud a leghatékonyabban dolgozni, ezért fontos a gazdag reggeli fogyasztása. (megjegyzem: nem sok, hanem tartalmas reggeliről van szó ) Reggelink legyen meleg folyadékban, lassan lebomló szénhidrátban  és fehérjében, energiában gazdag – a gyomor meridián kedveli a meleget. Teát vagy szobahőmérsékletű vizet, semmikeppen ne a csapból vagy a hűtőből igyuk.

9-11 óra között: a lép-hasnyálmirigy meridián maximuma, mely felelős az elfogyasztott táplálékok, különösen a cukrok feldolgozásáért. Optimális esetben az idegrendszer ebben az időszakban a legnyugodtabb, teljesítőképességünk igen magas.

11-13 óra között: a szívciklus csúcspontja, tehát a legjobb idő a sportolásra.

A déli fáradékonyság komoly figyelmeztetője lehet a szív kezdődő gyengeségének. A Távol-Keleten, ahol az akupunktúra a mindennapok része, 12 körül hagyományosan fél óra pihenőt tartanak, ami jelentősen csökkenti a szívinfarktus veszélyét, különösen idős korban.

Délben erősödik a gyomorsav-termelődés, készen állunk egy finom ebéd elfogyasztására.

13-15 óra között: lassul a vérkeringés, az energiák a vékonybélben koncentrálódnak, csökken a fájdalomérzékelés is, ezért ilyenkor érdemes a fogorvoshoz bejelentkezni. A vékonybél az immunrendszer legfontosabb része, ezért a frissen készült meleg ebéd alapvetően hozzájárul az immunrendszer karbantartásához.

15-17 óra között: a húgyhólyag dolgozik a legintenzívebben, ezért ekkor javasolt leginkább a bőséges folyadékfogyasztás. A gyógyteákkal történő méregtelenítésnek is ez a leghatékonyabb időszaka. Szervezetünk ilyenkor újra ereje teljében van, tehát tanulhatunk, sportolhatunk, dolgozhatunk teljes energiabedobással.

17-19 óra között: A vese és az életerő kapcsolata közismert. A vese tárolja a velünk született életerőt, mely – egészséges életmód esetén – az életközépig stabil szinten marad, ezután azonban folyamatosan fogy és minden nap tennünk kell valamit megőrzéséért és csökkenésének lassításáért. A vese energiájának megőrzéséért kerülni kell a túl nehéz, zsíros, sós vacsorát, s maximuma idején nem szabad nehéz fizikai munkát végezni vagy szexuális életet élni. Jó hatású a vese-meridián melegítése, a masszázs és az akupresszúra. Vérnyomásunk ilyenkor csökken, szívműködésünk lassul, s fontos megpihenni a napi munka közben.

19-21 óra között: a szívburok ekkor éri el maximumát, mely jól támogatható a szívburok-meridián és a rajta található akupunktúrás pontok masszírozásával, ütögetésével. A fizikai erőfeszítés és sport ilyenkor már nem javasolt. Ajánlott viszont a séta, amely az oxigén-ellátás megnövelésével nagyon hasznos a szívburok egészsége számára. Energiapályáink lelassulnak, felkészülünk az éjszakai pihenőre, érzékeink kifinomulnak.

21-23 óra között: a hármas melegítő időszakában testünk és lelkünk nyugalomra, pihenésre vágyik, teljesítőképességünk erőteljesen csökken, ez a legpihentetőbb alvás ideje, így nem javasolt testileg és szellemileg aktív tevékenységet végezni. A hármas melegítő feladata, hogy a légzés, az evés és az ivás során a szervezetünkbe jutó, a tüdő és a gyomor által felvett energiákat a test többi részébe irányítsa, s az energiákat kiegyensúlyozza.

A kínai orvoslás szerint akkor vagyunk egészségesek, ha a szervezet energiakeringése harmonikus. Ez az energia a vitalitást, életerőt jelenti.

Az energiakeringés akadályoztatása betegséghez vezethet, érdemes tehát figyelemmel kísérni biológiai óránkat.

A biológiai óra ismerete és használata közelebb visz bennünket az egészséges napi ritmus és a harmonikus energiakeringés kialakításához, mely a hosszú élet titka.

Az agy központi órája irányítja a szervekben működő segédórákat

Ez a bolygónk mozgásához igazított időzítőrendszer az úgynevezett Cirkadian ritmus, amelynek a kutatásáért Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young Nobel díjat kapott.

A másik nagyon fontos endogén ritmusunk a Cirkadian ritmus

Biológiai órák az egész testben működnek, ezért termelődik az alvás idején a Melatonin nevű hormon, étkezési időben az emésztőenzimek, és ezért vagyunk éberek a nap legaktívabb szakaszában.

A  biológiai órák kutatása a 20. század második felében indult be. Mára tudjuk, hogy a molekuláris Cirkadian óra már egyetlen sejtben is működőképes („sejtautonóm”).

Ugyanakkor, a sejtek egymással kommunikálva képesek szinkronizált elektromos jelzéseket kibocsátani. Ezek az agy belső elválasztású mirigyeire hatást gyakorolhatnak, melyek így periodikusan hormonokat bocsátanak ki. Ezen hormonok receptorai a testben elszórva többfelé megtalálhatók, és szinkronizálják az egyes szervek saját periférikus óráit. Ezért lehetséges, hogy a szem által észlelt, időre vonatkozó információ az agyban lévő órához utazik, és azon keresztül a test többi része is szinkronba kerül. Ezen az úton hozza összhangba belső biológiai óránk pl. az alvás-ébrenlét, a testhőmérséklet, a szomjúság- és éhségérzet időzítését is.

A világosság-sötétség ciklus hatása

A Cirkadian ritmus kötődik a világosság és sötétség váltakozásához. A hosszabb időre teljes sötétségben tartott állatok (vagy emberek) előbb-utóbb szabadon futó ritmusra térnek át. Minden eltelt „nappal” az alvási ciklus eltolódik előre vagy hátra, attól függően, hogy az endogén periódusidő rövidebb vagy hosszabb 24 óránál. A környezeti stimulánsokat, amik mindennap újra indítják a Cirkadian ritmust, zeitgebernek (ném.: „idő-adó”).

Az ember Cirkadian ritmusa szabályozza a tobozmirigy Melatonin-kiválasztását, illetve a test belső hőmérsékletét

A fényhatás újra indítja a biológiai órát. Az időzítéstől függően a fényhatás előrébb hozhatja vagy késleltetheti a Cirkadian ritmust.

Czeisler MD, PhD, Harvard) úgy találták, hogy különböző korú egészséges felnőttek Cirkadian periódusa szűk keretek között ingadozik: 24 óra 11 perc ± 16 perc. A Cirkadian óra minden nap hozzáigazítódik a Föld 24 órás forgási periódusához.

Humángyógyászati vonatkozások

Az orvosi kezeléseknek a Cirkadian ritmussal való összehangolása jelentősen megnövelhetné azok hatékonyságát, és csökkenthetné a gyógyszer toxikusságát és a fellépő mellékhatásokat.

Több kutatás kimutatta, hogy a napközbeni rövid alvás nem befolyásolja a normál Cirkadian ritmust, mégis alkalmas a stressz csökkentésére és a produktivitás javítására.

Mit nevezünk Cirkadian ritmuszavarnak?

Azokat a 24 órás életritmusokat, amelyek szabályozzák az alvás-ébrenlét periódusait, a hormonális rendszer működését, a testhőmérsékletet, a sejtek megújulását és számos egyéb életfolyamatot, Cirkadian ritmusnak – vagy biológiai órának – nevezzük. A Cirkadian ritmust a napfény és a szervezet saját belső időmérő rendszere vezérli úgy, hogy a ciklusok napról napra szabályos ritmus szerint ismétlődhessenek. Ha a biológiai óra működése huzamosabb ideig eltér a szervezet számára ideálistól, Cirkadian ritmuszavarról beszélünk.

A Cirkadian ritmusok szerepet játszanak az éberséget szabályozó agyi központ működésében is. Az alvás-ébrenlét ciklus megfordulása pedig az urémia (nagyon komoly veseelégtelenség) , azotémia ( nitrogén tartalmú vegyületek felszabadulása a vérben , veseelégtelenség egyik tünete ) vagy akut veseelégtelenség jele, illetve komplikációja lehet.

  • csökkent teljesítmény, reakcióidő, növekvő depresszió és szorongásos betegség rizikó,
  • túlsúly v. elhízás; magas vérnyomás, szívbetegség rizikó növekedés;
  • immunvédekezés csökkenése, fokozott diabétesz rizikó)

Az alvás hiánya akár súlyos károsodásokat is okozhat: növeli a szív-és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Kevesen tudják, hogy a normál bioritmushoz tartozik egy ebéd utáni, kora délutáni, körülbelül másfél órányi alvás. A nap többi részében azonban nem tanácsos aludni: vannak úgynevezett tiltott órák is, ebéd és vacsora előtt, ezek ugyanis felboríthatják az éjszakai alvást, ahogy a rendszertelen napközbeni szundikálás is. Alváskor oxigénhiány jelentkezik, a betegséget gyakran szívritmuszavarok kísérik, súlyosabb esetben azonban szívinfarktus és agyi infarktus, stroke alakulhat ki. Nyilván egy kéthetes nyaralás alatti alvási zavar még nem okoz súlyos károkat, de azoknál, akiknek a természetes biológiai órája nem áll szinkronban a munkaidejükkel, mert éjszakáznak vagy hajnalban kelnek, sokkal nagyobb a betegségek, elsősorban cukorbetegség, vagy szív- és érrendszeri rendellenességek kockázata” – (mondja Gellér professzor.)

A biológiai óraátállítás megkönnyítése és az alvás-ébrenlét zavarainak gyógyszeres kezelésében eredményesen alkalmazzák a Melatonin, az alvásciklust irányító hormont. A 24 órás életritmus csúsztatására és a belső óra átállítására szintén hatékony módszer a fényterápia, ami elősegíti az alvásciklus előre hozását vagy késleltetését Az alvás-ébrenlét jelentősége tehát felértékelődött, ami nem véletlen, hiszen a XXI. század leggyakoribb betegségei – így vagy úgy, de – kapcsolatban állnak a megzavart alvással és a megzavart Cirkadian ritmussal,

Mi okozza a Cirkadian ritmuszavart?

Szervezetünk biológiai óráját egyaránt negatívan befolyásolják az életkorral összefüggő változások, egyes betegségek, és a környezetünkből eredő ingerek, mint az éjszakai és a váltott műszakban történő munkavégzés, az időzónaváltás és az alvás kárára meghosszabbított ébrenlét (televíziózás, számítógépes időtöltések).

Az űrhajósoknál is megfigyelték a megváltozott körülmények káros hatásait, a felszállás előtt pedig már az 1990-es évektől a karanténba vonult asztronautákat meghatározott időpontokban és ideig erős fényhatásnak kitéve igyekeztek a kilövéshez, illetve az űrhajón végzett tevékenységekhez optimalizálni Cirkadian ritmusukat. Az újabb űrhajók világításának tervezésénél is figyelembe veszik a Cirkadian ritmust, a földi nappal-éjszaka ciklust imitáló rendszereket építve be, ami jó hatással van az asztronauták állapotára.

Vannak más endogén( belső ) ritmusaink is Az egyik ilyen ritmusunk például a sejtek programozott halála, az apoptózis.

programozott sejthalál A szervezeten belül vannak olyan sejtek, amelyeknek az a feladata, hogy elpusztítsák a külső fertőzés – vírus, baktérium stb. – által megtámadott, vagy az elöregedő sejteket. Ezeket a sejteket “natúrral killer” (“természetes gyilkos”), rövidítve NK sejteknek hívjuk. Ezek minden egyes sejttől megkérdezik a jelszót, a személyi számot, ami egy a sejt felszínén megjelenő és mindig újratermelődő fehérje, mely csak arra az egyetlen emberre, élőlényre jellemző és senki másra. Ha ez eleve hiányzik, vagy a sejt már képtelen újratermelni, akkor ezt a sejtet elpusztítják. Ha a szervezetbe idegen sejtek, például baktériumok jutnak, akkor amennyiben a szervezet tudja, mivel a korábbi fertőzés során már “megtanulta”, a védekezés módját, a betolakodót gyorsan felismeri és elpusztítja. Így működik az immunrendszer, ami életünk minden percében megvéd minket a környezetünkben jelen levő fertőző baktériumokkal, vírusokkal szemben. Naponta sok millió sejt pusztul el bennünk azért, mert belsejébe vírus jutott. Ezek a sejtek egy genetikailag kódolt mechanizmus segítségével képesek elpusztítani saját magukat, ún. „öngyilkosságot” követnek el.

Az autofágiáról már írtam  Jelentősége azért van itt, mert ha a programozott

Ha a sejthalál bármilyen okból nem megy végbe akár túlságosan nagy számuk miatt, akár a takarításra képes sejtek (természetes gyilkos sejtek) csökkent vagy hiányos működése miatt – a szervezet nem tudja teljes mértékben, például eltakarítani, akkor ezek a sejtek szétesnek és gyulladás keletkezik. Az autofágia folyamatának tudatos befolyásolása, javítása azt jelentené, hogy egyszerre késleltetnénk az összes időskorra jellemző betegség kialakulását, az izom és ízületi fájdalmaktól kezdve a rákon, a cukorbetegségen át a Parkinson- vagy Alzheimer-kórig. Ez pedig elméletileg lehetővé tenné az egészséges öregkor tartamának jelentős meghosszabbítását. -/20-30 százalékos élettartam-növekedés/

A tápanyagok hasznosulásának  ritmusa:

Minden szervnek és minden sejtünknek külön biológiai órája van. Egyes tápanyagok is biológiai ritmusban kerülnek felhasználásra.

Erre a ritmusra találtak bizonyítékot a Genfi Egyetem kutatói és társaik most arra jöttek rá, hogy az izomsejtek a nap más-más szakaszaiban eltérő összetételben tartalmazzák a különböző zsírokat. A jelenség mögött az izomsejtek biológiai órájának működését feltételezték, a bizonyításhoz önkénteseket kértek fel. A résztvevők központi óráját úgy hangolták össze, hogy megkérték őket, a tesztek előtt egy héten át kövessenek mind azonos alvási-étkezési időbeosztást.

A vizsgálat alatt négy óránként minden alanytól kis mennyiségű combizommintát vettek és elemezték a sejtek zsírösszetételét. A tesztek alapján egyértelmű volt az összefüggés a napszak és a zsírösszetétel között – mondta Howard Riezman, a Genfi Egyetem biokémikusa, aki Charna Dibnerrel, az egyetem belgyógyász kutatójával együtt koordinálta a vizsgálatokat. Mivel azonban az alanyok zsírösszetétele lényegesen eltért egymástól, további kutatásra volt szükség, hogy megerősítsék az eredményeket.

Köze lehet a cukorbetegséghez

Második lépésként laboratóriumi kísérleteket végeztek. Emberi izomsejteket tenyésztettek, központi óra hiányában mesterségesen, a szervezet egy jelzőmolekuláját használva hozták őket összhangba. A zsírösszetétel szabályszerű időközönként változott, hasonlóan ahhoz, amit az első vizsgálat résztvevőinél megfigyeltek. Amikor az órát leállították, vagyis a működését kiváltó gént blokkolták, akkor nagyrészt megszűnt a zsírösszetétel szabályszerű változása.

A felfedezett mechanizmusról úgy vélik, a sejtek inzulinérzékenységét segít szabályozni. A zsírok, vagyis a lipidek a sejthártya alkotórészeiként befolyásolják, mennyire képes egy molekula behatolni a sejtbe vagy kijutni onnan. Ha a zsírszerkezet megváltozik, az hatással van az izom hormonérzékenységére, és arra is, hogy mennyire képes vércukrot felvenni. Ha alacsony az izom inzulinérzékenysége, az úgynevezett inzulinrezisztenciához vezet, ami a 2-es számú diabétesz előzménye.

“A tanulmány a cirkadiális ritmus, az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség összefüggésére utal. Ha a kapcsolatot sikerül bebizonyítani, azzal a cukorbaj új kezelési lehetőségei dolgozhatók ki” – mondta Charna Dibner.

A Genfi Egyetem kutatócsoportja – együttműködve a Bathi, a Lyoni, a Surreyi Egyetemmel, a Lausanne-i Műszaki Egyetemmel és a Nestlé Egészségtudományi Intézetével – az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) tette közzé az eredményeit.

Életrimusunk egészséges, ciklikus kialakítása rendkívül fontos, ha visszaszeretnék fordítani a betegségeket az öregedéssel járó állapotokat és vitalitásra új erőre szeretnék kapni.

Az 4 Lépés Életerő Programban lehetőség van egy új ritmus kialakítására és egy új életmód kialakítására, amely képes néhány évtizeddel meghosszabbítani az egészségben töltött évek számát.

Szívesen látlak a programon Téged is !

Jó egészséget mindannyiunknak !