Az állatoknak van egy fogyókúrás titka: elvonulnak aludni. Ez ilyen
könnyű.

Nem kell magukat testedzéssel gyötörni. Egyes állatfajták
fogynak, miközben alszanak: ezt hibernációnak, azaz téli álomnak
hívják. Ezenkívül van az esztivációnak nevezett nyári álom is.

A téli álmot alvó állatok a tél beállta előtt felhizlalják magukat. Azután
összegömbölyödnek valami zugban, és átalusznak néhány hónapot.
Ez idő alatt egyedül a zsírégető enzimjeik szorgoskodnak: épp annyit oldanak fel a zsírtartalékból, hogy az állat testhőmérsékletét néhány fokkal a fagypont felett tartsa. Zsírégetésük olyan alacsony
szintű, hogy szívverésük és lélegzésük szinte észrevehetetlen. Amikor a tavaszi langy fuvallat felébreszti a hajdan kövér alvót, addigra a plusz háj eltűnik. Egy apró állatka csak pár tíz dekát fogy, de egy
medve akár 25 kilót is. Ezek az állatok nyers élelmet esznek, és nem kell félniük az enzimhiánytól. Ez a fogyásuk titka.
Felmerülhet a gyanú, hogy a rendkívül túlsúlyos emberekben nincs elegendő bizonyos enzimekből. 1966-ban a Tufts egyetem orvostudományi tanszékén dolgozó dr. David Galton megvizsgálta
11 extra kövér ember (testsúlyuk 130 és 195 kg között volt, az átlagos testsúly 155 kg) hasi haját, és azt találta, hogy a zsírtartalékok enzimhiányosak.

A kövér embereknek nincs elég lipáza. Azt mondhatjuk, hogy a lipáz valamilyen módon összefügg a zsír anyagcseréjével. Lehetséges, hogy a kövérség és a magas koleszterin szint abból fakad, hogy a zsíros ételek természetes lipáza elpusztul, s így
a zsír nem megy át előemésztésen a gyomor felső részében (a táplálékenzimeket hasznosító gyomorban).

Ezen a ponton célszerű meggondolni, hogyan állítsuk össze a főtt
és nyers ételből álló étrendünket, ha pótolni akarjuk a főtt ételekből hiányzó enzimeket. A legtöbben nyersen a salátákat alkotó
zöldségeket, valamint gyümölcsöket eszünk. Ámbár ezekben az
alacsony kalóriatartalmú ételekben van némi enzim, a fő erényük a vitamin- és ásványianyag-tartalmuk.

A rossz alvás, gyakran jelez lelassult májműködést. Tünetei : -éjszakai hánykolódás, – alvási zavarok,-álmatlanság,-szorulás,- nyugtalanság,-hőhullámok,- indokolatlan hideg,melegérzet – Lelki színten : féltékenység, sértődékenység

Ezenkívűl sokat számít a megfelelő cirkadiám ritmus.

Kívűl csak egy órát ismerünk és a szerint éljük a mindennapjainkat, mi az időbeosztást nevezzük életritmusnak de a szervezetünk másként használja ai időt.

Ő okosabb mint mi, mert ő több órát is használ egyszerre. Ezeket mi ritmusoknak ismerjük. Talán ha mi is ritmusnak neveznék az órát és a szerint is bánnánk vele, jobban megbecsülnénk a  rendelkezésünkre álló időt. Talán értenénk mennyire fontos lenne egy egészséges életritmust kialakítanunk.

A zaklatott, túl stresszes, rendszertelen életmód felboríthatja nem csak a napjainkat, de a szerveink és sejtjeink ritmusát is.

Az élőlényekben, így az emberben is, többféle ritmusok működnek, amelyek szabályozzák az életfunkcióinkat és az életben maradási képességeinket.

Míg a külső életritmusunkon könnyebben tudunk változtatni, a belső sejtszíntű működések ritmusára, nem tudunk azonnal reagálni. Például a szerveink ritmusának változásaira, csak akkor figyelünk fel, ha működési zavar lép fel és tüneteket produkál. A belső ritmusaink egyensúlyban tartása rendkívül fontos az egészségünk megőrzésében és visszaállításában. Belső ritmusainkra pedig erős hatással vannak a külső tényenyezők is. Ilyenek, mint a napfény, a táplálék, a mozgás, a stressz, a hidratáció, az alvás. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a belső szerv és sejtszíntű ritmus változások is hatással vannak a külső életritmusainkra.

A belső ritmusaink megismerése és szabályozása tehát rendkívül fontos az egészségünk és az élethosszunk szempontjából is.

A szervműködés órája :

Az egyik ilyen endogén ritmusunkat jól mutatja a Kínai Szerv óra

A hagyományos kínai orvoslás és az akupunktúra szerint az emberi szervek meghatározott időrendben működnek és pihennek, mindennek megvan a maga ideje, így a táplálkozásnak, a sportnak és a pihenésnek is.

12 fő szervünk kétórás időközönként váltja egymást a munkában, s a szervórának megfelelően az energiapályákon, a meridiánokon folyamatosan változik az energiaszint.
A szervóra követésével sokat telhetünk azért, hogy egyensúlyban tartsuk az energiaáramlást szervezetünkben és megelőzzük a betegségeket és belső harmóniánk felborulását.

23-1 óra között: az akupunktúra szerint az epehólyag maximumának időszaka, a szerv ilyenkor működik legerőteljesebben. Ez a magyarázata annak is, miért alszunk nyugtalanul vagy ébredünk fel éjszaka késői nehéz vacsorát követően. Az epeműködés általános zavarai is ekkor jelentkeznek legerőteljesebben.

1-3 óra között: a szervezet teljesítőképessége ebben az időben a legalacsonyabb. A máj teljes erővel méregtelenít, nem szabad tovább terhelni.

3-5 óra között: eljött a tüdő aktív ideje, amely felkészül az egész napi munkára. Légzési és tüdőproblémák – asztmás roham, a fulladás, a köhögés – ebben az időszakban jelentkeznek legerőteljesebben. Erre az esetre tartsunk ágyunk mellett egy pohár mézes vizet, s ébredés után kezdjük ezzel a napot! A férfiak nemi aktivitása ebben az időintervallumban a legnagyobb, mert ilyenkor termelődik a legtöbb nemi hormon.

5-7 óra között: ekkor működik legaktívabban a vastagbél. Ez az egészséges székletürítés ideje. Megszabadítjuk szervezetünket a salakanyagban található mérgektől, így azok nem tudnak visszaszívódni és teljesítőképességünket csökkenteni.

7-9 óra között: a gyomor leginkább terhelhető időszaka. Ekkor tud a leghatékonyabban dolgozni, ezért fontos a gazdag reggeli fogyasztása. (megjegyzem: nem sok, hanem tartalmas reggeliről van szó ) Reggelink legyen meleg folyadékban, lassan lebomló szénhidrátban  és fehérjében, energiában gazdag – a gyomor meridián kedveli a meleget. Teát vagy szobahőmérsékletű vizet, semmikeppen ne a csapból vagy a hűtőből igyuk.

9-11 óra között: a lép-hasnyálmirigy meridián maximuma, mely felelős az elfogyasztott táplálékok, különösen a cukrok feldolgozásáért. Optimális esetben az idegrendszer ebben az időszakban a legnyugodtabb, teljesítőképességünk igen magas.

11-13 óra között: a szívciklus csúcspontja, tehát a legjobb idő a sportolásra.

A déli fáradékonyság komoly figyelmeztetője lehet a szív kezdődő gyengeségének. A Távol-Keleten, ahol az akupunktúra a mindennapok része, 12 körül hagyományosan fél óra pihenőt tartanak, ami jelentősen csökkenti a szívinfarktus veszélyét, különösen idős korban.

Délben erősödik a gyomorsav-termelődés, készen állunk egy finom ebéd elfogyasztására.

13-15 óra között: lassul a vérkeringés, az energiák a vékonybélben koncentrálódnak, csökken a fájdalomérzékelés is, ezért ilyenkor érdemes a fogorvoshoz bejelentkezni. A vékonybél az immunrendszer legfontosabb része, ezért a frissen készült meleg ebéd alapvetően hozzájárul az immunrendszer karbantartásához.

15-17 óra között: a húgyhólyag dolgozik a legintenzívebben, ezért ekkor javasolt leginkább a bőséges folyadékfogyasztás. A gyógyteákkal történő méregtelenítésnek is ez a leghatékonyabb időszaka. Szervezetünk ilyenkor újra ereje teljében van, tehát tanulhatunk, sportolhatunk, dolgozhatunk teljes energiabedobással.

17-19 óra között: A vese és az életerő kapcsolata közismert. A vese tárolja a velünk született életerőt, mely – egészséges életmód esetén – az életközépig stabil szinten marad, ezután azonban folyamatosan fogy és minden nap tennünk kell valamit megőrzéséért és csökkenésének lassításáért. A vese energiájának megőrzéséért kerülni kell a túl nehéz, zsíros, sós vacsorát, s maximuma idején nem szabad nehéz fizikai munkát végezni vagy szexuális életet élni. Jó hatású a vese-meridián melegítése, a masszázs és az akupresszúra. Vérnyomásunk ilyenkor csökken, szívműködésünk lassul, s fontos megpihenni a napi munka közben.

19-21 óra között: a szívburok ekkor éri el maximumát, mely jól támogatható a szívburok-meridián és a rajta található akupunktúrás pontok masszírozásával, ütögetésével. A fizikai erőfeszítés és sport ilyenkor már nem javasolt. Ajánlott viszont a séta, amely az oxigén-ellátás megnövelésével nagyon hasznos a szívburok egészsége számára. Energiapályáink lelassulnak, felkészülünk az éjszakai pihenőre, érzékeink kifinomulnak.

21-23 óra között: a hármas melegítő időszakában testünk és lelkünk nyugalomra, pihenésre vágyik, teljesítőképességünk erőteljesen csökken, ez a legpihentetőbb alvás ideje, így nem javasolt testileg és szellemileg aktív tevékenységet végezni. A hármas melegítő feladata, hogy a légzés, az evés és az ivás során a szervezetünkbe jutó, a tüdő és a gyomor által felvett energiákat a test többi részébe irányítsa, s az energiákat kiegyensúlyozza.

A kínai orvoslás szerint akkor vagyunk egészségesek, ha a szervezet energiakeringése harmonikus. Ez az energia a vitalitást, életerőt jelenti.

Az energiakeringés akadályoztatása betegséghez vezethet, érdemes tehát figyelemmel kísérni biológiai óránkat.

A biológiai óra ismerete és használata közelebb visz bennünket az egészséges napi ritmus és a harmonikus energiakeringés kialakításához, mely a hosszú élet titka.

Az agy központi órája irányítja a szervekben működő segédórákat

Ez a bolygónk mozgásához igazított időzítőrendszer az úgynevezett Cirkadian ritmus, amelynek a kutatásáért Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young Nobel díjat kapott.

A másik nagyon fontos endogén ritmusunk a Cirkadian ritmus

Biológiai órák az egész testben működnek, ezért termelődik az alvás idején a Melatonin nevű hormon, étkezési időben az emésztőenzimek, és ezért vagyunk éberek a nap legaktívabb szakaszában.

A  biológiai órák kutatása a 20. század második felében indult be. Mára tudjuk, hogy a molekuláris Cirkadian óra már egyetlen sejtben is működőképes („sejtautonóm”).

Ugyanakkor, a sejtek egymással kommunikálva képesek szinkronizált elektromos jelzéseket kibocsátani. Ezek az agy belső elválasztású mirigyeire hatást gyakorolhatnak, melyek így periodikusan hormonokat bocsátanak ki. Ezen hormonok receptorai a testben elszórva többfelé megtalálhatók, és szinkronizálják az egyes szervek saját periférikus óráit. Ezért lehetséges, hogy a szem által észlelt, időre vonatkozó információ az agyban lévő órához utazik, és azon keresztül a test többi része is szinkronba kerül. Ezen az úton hozza összhangba belső biológiai óránk pl. az alvás-ébrenlét, a testhőmérséklet, a szomjúság- és éhségérzet időzítését is.

A világosság-sötétség ciklus hatása

A Cirkadian ritmus kötődik a világosság és sötétség váltakozásához. A hosszabb időre teljes sötétségben tartott állatok (vagy emberek) előbb-utóbb szabadon futó ritmusra térnek át. Minden eltelt „nappal” az alvási ciklus eltolódik előre vagy hátra, attól függően, hogy az endogén periódusidő rövidebb vagy hosszabb 24 óránál. A környezeti stimulánsokat, amik mindennap újra indítják a Cirkadian ritmust, zeitgebernek (ném.: „idő-adó”).

Az ember Cirkadian ritmusa szabályozza a tobozmirigy Melatonin-kiválasztását, illetve a test belső hőmérsékletét

A fényhatás újra indítja a biológiai órát. Az időzítéstől függően a fényhatás előrébb hozhatja vagy késleltetheti a Cirkadian ritmust.

Czeisler MD, PhD, Harvard) úgy találták, hogy különböző korú egészséges felnőttek Cirkadian periódusa szűk keretek között ingadozik: 24 óra 11 perc ± 16 perc. A Cirkadian óra minden nap hozzáigazítódik a Föld 24 órás forgási periódusához.

Humángyógyászati vonatkozások

Az orvosi kezeléseknek a Cirkadian ritmussal való összehangolása jelentősen megnövelhetné azok hatékonyságát, és csökkenthetné a gyógyszer toxikusságát és a fellépő mellékhatásokat.

Több kutatás kimutatta, hogy a napközbeni rövid alvás nem befolyásolja a normál Cirkadian ritmust, mégis alkalmas a stressz csökkentésére és a produktivitás javítására.

Mit nevezünk Cirkadian ritmuszavarnak?

Azokat a 24 órás életritmusokat, amelyek szabályozzák az alvás-ébrenlét periódusait, a hormonális rendszer működését, a testhőmérsékletet, a sejtek megújulását és számos egyéb életfolyamatot, Cirkadian ritmusnak – vagy biológiai órának – nevezzük. A Cirkadian ritmust a napfény és a szervezet saját belső időmérő rendszere vezérli úgy, hogy a ciklusok napról napra szabályos ritmus szerint ismétlődhessenek. Ha a biológiai óra működése huzamosabb ideig eltér a szervezet számára ideálistól, Cirkadian ritmuszavarról beszélünk.

A Cirkadian ritmusok szerepet játszanak az éberséget szabályozó agyi központ működésében is. Az alvás-ébrenlét ciklus megfordulása pedig az urémia (nagyon komoly veseelégtelenség) , azotémia ( nitrogén tartalmú vegyületek felszabadulása a vérben , veseelégtelenség egyik tünete ) vagy akut veseelégtelenség jele, illetve komplikációja lehet.

• csökkent teljesítmény, reakcióidő, növekvő depresszió és szorongásos betegség rizikó,
• túlsúly v. elhízás; magas vérnyomás, szívbetegség rizikó növekedés;
• immunvédekezés csökkenése, fokozott diabétesz rizikó)

Az alvás hiánya akár súlyos károsodásokat is okozhat: növeli a szív-és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Kevesen tudják, hogy a normál bioritmushoz tartozik egy ebéd utáni, kora délutáni, körülbelül másfél órányi alvás. A nap többi részében azonban nem tanácsos aludni: vannak úgynevezett tiltott órák is, ebéd és vacsora előtt, ezek ugyanis felboríthatják az éjszakai alvást, ahogy a rendszertelen napközbeni szundikálás is. Alváskor oxigénhiány jelentkezik, a betegséget gyakran szívritmuszavarok kísérik, súlyosabb esetben azonban szívinfarktus és agyi infarktus, stroke alakulhat ki. Nyilván egy kéthetes nyaralás alatti alvási zavar még nem okoz súlyos károkat, de azoknál, akiknek a természetes biológiai órája nem áll szinkronban a munkaidejükkel, mert éjszakáznak vagy hajnalban kelnek, sokkal nagyobb a betegségek, elsősorban cukorbetegség, vagy szív- és érrendszeri rendellenességek kockázata” – (mondja Gellér professzor.)

A biológiai óraátállítás megkönnyítése és az alvás-ébrenlét zavarainak gyógyszeres kezelésében eredményesen alkalmazzák a Melatonin, az alvásciklust irányító hormont. A 24 órás életritmus csúsztatására és a belső óra átállítására szintén hatékony módszer a fényterápia, ami elősegíti az alvásciklus előre hozását vagy késleltetését Az alvás-ébrenlét jelentősége tehát felértékelődött, ami nem véletlen, hiszen a XXI. század leggyakoribb betegségei – így vagy úgy, de – kapcsolatban állnak a megzavart alvással és a megzavart Cirkadian ritmussal,

Mi okozza a Cirkadian ritmuszavart?

Szervezetünk biológiai óráját egyaránt negatívan befolyásolják az életkorral összefüggő változások, egyes betegségek, és a környezetünkből eredő ingerek, mint az éjszakai és a váltott műszakban történő munkavégzés, az időzónaváltás és az alvás kárára meghosszabbított ébrenlét (televíziózás, számítógépes időtöltések).

Az űrhajósoknál is megfigyelték a megváltozott körülmények káros hatásait, a felszállás előtt pedig már az 1990-es évektől a karanténba vonult asztronautákat meghatározott időpontokban és ideig erős fényhatásnak kitéve igyekeztek a kilövéshez, illetve az űrhajón végzett tevékenységekhez optimalizálni Cirkadian ritmusukat. Az újabb űrhajók világításának tervezésénél is figyelembe veszik a Cirkadian ritmust, a földi nappal-éjszaka ciklust imitáló rendszereket építve be, ami jó hatással van az asztronauták állapotára.

Vannak más endogén( belső ) ritmusaink is Az egyik ilyen ritmusunk például a sejtek programozott halála, az apoptózis.

A programozott sejthalál A szervezeten belül vannak olyan sejtek, amelyeknek az a feladata, hogy elpusztítsák a külső fertőzés – vírus, baktérium stb. – által megtámadott, vagy az elöregedő sejteket. Ezeket a sejteket “natúrral killer” (“természetes gyilkos”), rövidítve NK sejteknek hívjuk. Ezek minden egyes sejttől megkérdezik a jelszót, a személyi számot, ami egy a sejt felszínén megjelenő és mindig újratermelődő fehérje, mely csak arra az egyetlen emberre, élőlényre jellemző és senki másra. Ha ez eleve hiányzik, vagy a sejt már képtelen újratermelni, akkor ezt a sejtet elpusztítják. Ha a szervezetbe idegen sejtek, például baktériumok jutnak, akkor amennyiben a szervezet tudja, mivel a korábbi fertőzés során már “megtanulta”, a védekezés módját, a betolakodót gyorsan felismeri és elpusztítja. Így működik az immunrendszer, ami életünk minden percében megvéd minket a környezetünkben jelen levő fertőző baktériumokkal, vírusokkal szemben. Naponta sok millió sejt pusztul el bennünk azért, mert belsejébe vírus jutott. Ezek a sejtek egy genetikailag kódolt mechanizmus segítségével képesek elpusztítani saját magukat, ún. „öngyilkosságot” követnek el.

Az autofágiáról már írtam  Jelentősége azért van itt, mert ha a programozott

Ha a sejthalál bármilyen okból nem megy végbe akár túlságosan nagy számuk miatt, akár a takarításra képes sejtek (természetes gyilkos sejtek) csökkent vagy hiányos működése miatt – a szervezet nem tudja teljes mértékben, például eltakarítani, akkor ezek a sejtek szétesnek és gyulladás keletkezik. Az autofágia folyamatának tudatos befolyásolása, javítása azt jelentené, hogy egyszerre késleltetnénk az összes időskorra jellemző betegség kialakulását, az izom és ízületi fájdalmaktól kezdve a rákon, a cukorbetegségen át a Parkinson- vagy Alzheimer-kórig. Ez pedig elméletileg lehetővé tenné az egészséges öregkor tartamának jelentős meghosszabbítását. -/20-30 százalékos élettartam-növekedés/

A tápanyagok hasznosulásának  ritmusa:

Minden szervnek és minden sejtünknek külön biológiai órája van. Egyes tápanyagok is biológiai ritmusban kerülnek felhasználásra.

Erre a ritmusra találtak bizonyítékot a Genfi Egyetem kutatói és társaik most arra jöttek rá, hogy az izomsejtek a nap más-más szakaszaiban eltérő összetételben tartalmazzák a különböző zsírokat. A jelenség mögött az izomsejtek biológiai órájának működését feltételezték, a bizonyításhoz önkénteseket kértek fel. A résztvevők központi óráját úgy hangolták össze, hogy megkérték őket, a tesztek előtt egy héten át kövessenek mind azonos alvási-étkezési időbeosztást.

A vizsgálat alatt négy óránként minden alanytól kis mennyiségű combizommintát vettek és elemezték a sejtek zsírösszetételét. A tesztek alapján egyértelmű volt az összefüggés a napszak és a zsírösszetétel között – mondta Howard Riezman, a Genfi Egyetem biokémikusa, aki Charna Dibnerrel, az egyetem belgyógyász kutatójával együtt koordinálta a vizsgálatokat. Mivel azonban az alanyok zsírösszetétele lényegesen eltért egymástól, további kutatásra volt szükség, hogy megerősítsék az eredményeket.

Köze lehet a cukorbetegséghez

Második lépésként laboratóriumi kísérleteket végeztek. Emberi izomsejteket tenyésztettek, központi óra hiányában mesterségesen, a szervezet egy jelzőmolekuláját használva hozták őket összhangba. A zsírösszetétel szabályszerű időközönként változott, hasonlóan ahhoz, amit az első vizsgálat résztvevőinél megfigyeltek. Amikor az órát leállították, vagyis a működését kiváltó gént blokkolták, akkor nagyrészt megszűnt a zsírösszetétel szabályszerű változása.

A felfedezett mechanizmusról úgy vélik, a sejtek inzulinérzékenységét segít szabályozni. A zsírok, vagyis a lipidek a sejthártya alkotórészeiként befolyásolják, mennyire képes egy molekula behatolni a sejtbe vagy kijutni onnan. Ha a zsírszerkezet megváltozik, az hatással van az izom hormonérzékenységére, és arra is, hogy mennyire képes vércukrot felvenni. Ha alacsony az izom inzulinérzékenysége, az úgynevezett inzulinrezisztenciához vezet, ami a 2-es számú diabétesz előzménye.

“A tanulmány a cirkadiális ritmus, az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség összefüggésére utal. Ha a kapcsolatot sikerül bebizonyítani, azzal a cukorbaj új kezelési lehetőségei dolgozhatók ki” – mondta Charna Dibner.

A Genfi Egyetem kutatócsoportja – együttműködve a Bathi, a Lyoni, a Surreyi Egyetemmel, a Lausanne-i Műszaki Egyetemmel és a Nestlé Egészségtudományi Intézetével – az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) tette közzé az eredményeit.

Életrimusunk egészséges, ciklikus kialakítása rendkívül fontos, ha visszaszeretnék fordítani a betegségeket az öregedéssel járó állapotokat és vitalitásra új erőre szeretnék kapni.

Az 4 Lépés Életerő Programban lehetőség van egy új ritmus kialakítására és egy új életmód kialakítására, amely képes néhány évtizeddel meghosszabbítani az egészségben töltött évek számát.

Szívesen látlak a programon Téged is !

Jó egészséget mindannyiunknak !